Az ecetfák sem nőnek az égig

Kezdőlap > Jegyzet > Csak úgy... > Az ecetfák sem nőnek az égig

Az ecetfák sem nőnek az égig

2011. szeptember 26. hétfő, 13:01 Bereczki Lajos Csak úgy...

Nem csak a jegenyefák nem nőnek az égig, ahogy azt a közismert dalból ismerjük, ráadásul nem is akárhol korlátozzák őket, hanem Pécs kellős közepén. A József Attila utca és a Szabadság út sarkán található egykori Pepsi Ház udvarán, ahol köztudottan jó a levegő, por, zaj egy deka sincs és az árnyékot adó fák csak úgy sorjáznak arrafelé.

Húsz évvel ezelőtt nőtt ki az a fa, amelyik torzóvá merevedve, visszanyesve várja, hogy jövőre kihajthasson, ha éppen ki tud. Nem vagyok botanikus, sőt azt is megkockáztatom, valamilyen hajtást talán hoz is jövőre, de olyan szép lombos csak évek múlva lesz, mint amilyen sajnos már csak a mellékelt képen látszik.

Itt még a lombok között jár a vágással megbízott vállalkozó

A József Attila utca 1. lakóközössége jelezte, udvaruk dísze, a lombjával árnyékot adó, madaraknak szállást biztosító fát kivágják.
Már korábban értesültek a szándékról, ezért augusztus 4-én levelet írtak a Holdingnak, amelyben kérik, ne nyúljanak a fához, mert az különböző okokból kedves nekik. Választ nem kaptak, csak egy értesítést, hogy a lakók az autókkal álljanak el a fa környékéről, mivel vágás lesz.

Levelükre válasz nem érkezett

A helyzet sajnos az, hogy a városi cég megtehette amire készült, hiszen ez a fa, bármennyire is a tömbház lakóinak adott árnyat, fogta a port és a zajt nem a lakóközösség udvarán nőtt, hanem a szomszédos telken, amely egy önkormányzati bérlakás udvara. A zsebkendőnyi területen olyan közel nőtt a társasház kerítéséhez az ominózus növény, hogy egy pénzérmét sem lehetne becsusszantani közéjük.

A fa szorosan tapad a társasház kerítésének drótfonatához

Öles törzsével, zöld lombjával maga volt a kicsattanó egészség, kúszónövények tekeredtek ugyan rá, de a lakók szerint ez is legalább a zöldterületet növelte. Pécs legegészségtelenebb levegőjű lakóterületéről van szó, közel található az ANTSZ mérőállomása, amelynek adatai megerősítik mindezt. Itt minden fűszál, zöld terület, bokor és fa az életet jelenti, a felüdülést egy városi betondzsungelben. Aki nem élvezheti az árnyékot, azt látvány vigasztalja, mások a fán fészkelő és megpihenő madarak énekét hiányolják a lakók közül. Ennek idén biztosan búcsút inthetnek, hiszen a fa visszametszése után egy levélke sem maradt, eléggé tragikusan mutat a fa torzója, bár a Holding szakembere szerint tavasszal kihajt a fa. Tudjuk, hogy az ecetfa ellenálló és mindent túlélő fafajta, a talaj iránt sem igényes, akár sziklában, téglakerítésen, vagy háztetőn is megtelepszik.

Ez lett belőle, de mégsem vágták derékba...

Azért húszéves, szép példányt keveset lehet találni erre, pláne nem olyant, amelyik ilyen nagy becsben lett volna.
Megértve a Holding érdekeit és az önkormányzati tulajdon jogos védelmét – hiszen a vágást az önkormányzati lakás tetejének védelmében hajtották végre – azért megkockáztatom vannak más érdekek is. Több városi politikus is azt mondta, hogy számukra a pécsiek véleménye a fontos, jó lenne, ha ez valóban így lenne. Ha a lakosság a leveleire választ kapna, ha a döntések előtt kikérnék a véleményüket, akkor is, ha a fa tíz centiméterrel ugyan, de nem az ő telkükön található.
Az eredeti szándék, a fa derékba vágása most meghiúsult, lett egy szép kis torzó belőle, ahogy jelen esetben a lakossági kapcsolatból is. A lakók abban bíznak, hogy a későbbiekben ez változik, akkor is, ha csak egy fáról van szó, bár ebben az esetben mintha az emberi tényező is szerepet kapott volna…