Bányanyitás előtti ellenérzések
2012. június 22. péntek, 05:01
Közélet
Az uránbányászat ismételt megkezdése még csak terv, de az ellenkezők tábora már szerveződik Pécsett. Ez mindenesetre nyíltan kiderült, amikor az Istenkúti Közösségi Házban, csütörtökön, késő délutáni kezdettel lakossági fórumot szerveztek. Amin részt vettek helyi lakosok, szakértők, illetve politikusok is. (Képünk a rendezvényen készült.) Igaz, az érintett cégtől senki sem érkezett meg a beszélgetésre.
Legyünk őszinték, egyben elfogultak! Ki szeretne a lakóövezete mellett egy bányát látni, érezni annak minden áldatlan hozadékát? Talán szinte senki, széles e hazában. Különösen akkor, ha ott ráadásul urántartalmú ércet szeretnének kitermelni.
Jelen pillanatban, Istenkúttól, légvonalban, mintegy 500 méternyire, kutatások folynak. Amik előrevetítik, egy esetleges akna, netán aknák megnyitásának lehetőségét, de inkább veszélyét. Az egybegyűltek többsége szerint már az is aggodalomra adhat okot, ha egyáltalán próbafúrásokat lehet végezni, 2012-ben, a környéken.
A fórumot Peták Péter, az Istenkúti Egyesület társelnöke nyitotta meg, egy vitaindító előadással. Amire az ausztrál bányászati céget nem hívták meg, bár vélhetően el sem jöttek volna a képviselőik. Lévén, hogy az utóbbi időben amúgy sem szólaltak meg.
Ott ült viszont a baranyai bányakapitányság vezetője, aki az engedélyezési eljárás hosszas procedúrájáról beszélt. Arra a kérdésre viszont nem adott választ, miként kaphattak a munkálatokra felhatalmazást, a bányanyitást fontolgató cég emberei. A hölgy, aki ezt kérdezte, végül „türelmetlenül” távozott, ezért egyelőre nem tudhattuk meg a választ, ami valahogyan elsikkadt.
A szakértők (a képen az első sorban) számos dologban értettek egyet, de a felvetett kérdésekre válaszok nem érkeztek
Eközben azért az is kiderült, a városházi döntéseket elnapolták az ügyben. Mindezt Nagy Csaba, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere, a térség országgyűlési képviselője jelentette be. Miközben azt is kijelentette, megbízták az események, történések követésével, összefogásával.
A többszereplős eszmecsere egyik hozzászólója, egy nyugállományú mérnök viszont szakmai kétségeit fejezte ki a módszerrel szemben. Ami szerint az ausztráliai cég savas ércnyerési kísérlete megbízható, környezetbarát, csupán a föld alatt játszódna le. Egy szintén korosabb kollégája, a vízbázis megóvásáról polemizált, miközben a birtokában lévő felületes technológiai leírást meseszerűnek minősítette.
A téma szakértője, dr. Kóbor József, a pécsi Lehet Más a Politika városi képviselője azt fejtegette, hogy a tárgyalások, a dolgok menete vészesen előrehaladott stádiumban van. Főleg ahhoz képest, amennyit a polgárok tudhatnak a folyamatok pillanatnyi állásáról.
Egyszóval nyugalomra semmi okuk azoknak, akik ellenzik a most körvonalazódó történéseket.
Hegynyi kőzet sorsa ismeretlen
Még a tökéletes dilettánsok is megértették azt, amit egy mérnöki végzettségű vendég felvetett. Egy vágat legalább 12 négyzetméteres. Ha 1000 méter mélyre szeretnének lejutni a bányaművelők, ahhoz 3000 méteres, lejtős lejárót joggal lehet elvárni. Az legalább 32 000 köbméter anyag kitermelését feltételezi. Mivel pedig a megmozgatott kőzet, illetve föld fellazul, a számot 1,5-1,8-as szorzóval kell kezelni, külszíni tárolás esetén. Ekkor azonban lenti tárnákról még szó sincsen. A logikus kérdés: hová tennék a hegynyi, legalább 150 000 köbméter mennyiségű felesleges anyagot? Ráadásul ez csak egy, az alapvető problémák közül, amikből sok-sok vetődött fel. Egyelőre megválaszolatlanul!
Archívum
Hozzászólások
Érveket ellene és mellette.
Ha ez megvan, akkor lehet szavaztatni a népet.
ADDIG HISZEM, HA AKAROM.