Kultúrában utazunk

A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye támogatja a Baranya megye történetével foglalkozó kutatók munkáját, ezért 2016. szeptember 21-én és 22-én – hagyományteremtő céllal – helytörténeti konferenciát rendez. Az előadások élőben is követhetők lesznek a könyvtár honlapján. A konferenciáról Pap Dáviddal, a Helyismereti Osztály vezetőjével, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

- Mi volt az indíttatása a konferencia létrehozásának?

- A helyismereti gyűjtemény évek óta gyakorolja a tudományos tevékenységét: tanulmányköteteket, tematikus bibliográfiákat ad ki. Úgy gondoltam, hogy tovább kellene lépni: eljött az ideje egy helytörténeti konferencia megszervezésének. Ezzel fel szeretnénk deríteni azoknak az embereknek a körét, akik egy adott helyismereti témával foglalkoznak. A kétnapos konferencián teret biztosítunk számukra, hogy a kutatásuk eredményeit megismertessék a nagyközönséggel. A rendezvényt, haladva a korral, online közvetítjük, így az előadások sokkal több emberhez el tudnak jutni. Természetesen a helyszínen, a Tudásközpont 0. szintjén, a konferenciateremben is mindenkit szívesen látunk.

- Hányan jelentkeztek a felhívásra?

- Tizenhét kutató előadását hallgathatjuk meg a kétnapos konferencia során, ami úgy gondolom, hogy egy konferencián jó létszám.

- Ezért lett kétnapos konferencia?

- Eredetileg egynapos rendezvényben gondolkodtunk. Mikor közzétettük a felhívást, természetesen felmértük, hogy kiket lehet potenciálisan elérni. Nyolc-tíz fővel elégedettek lettünk volna, azonban egyre csak érkeztek be a jelentkezések, így jött össze végül 17 előadó, és ezért is döntöttünk a kétnapos konferencia mellett. Szervezési és lebonyolítás-technikai okokból is jobb így: nem tesszük a hallgatóság figyelmét túlságosan próbára, ráadásul a két nap is meg van szakítva ebéd- és kávészünettel.

- Milyen témákat, előadásokat emelne ki a két nap programjából?

- Személy szerint is, mint eredetileg középkorász, kíváncsi leszek, hogy az egyetlen középkori témájú előadásban (Korona és béke – Pécs a 11. századi trónharcok tükrében) milyen új forrásokat lelt az előadó, Ignácz Ágoston, illetve miképp tudta újraértelmezni az ebből az időszakból származó kevés kútfőt. A másik példa, amit személy szerint érdekesnek találok, A spanyol polgárháború (1936-1939) a Dunántúl és a Pécsi Napló tükrében, Szántó Ákos előadása. Nem akarom elvenni az előadó kenyerét, de nekem is volt hasonló élményem, amikor egy korszak sajtóját más okokból átnéztem, tapasztaltam egy-két érdekes fordulatot az újságok hangneme tekintetében. Megdöbbentő, hogyan változott egyik napról a másikra a harcoló felek megítélése. Vámos Eszter előadása, Hogyan mulattak a pécsiek? Szórakozási lehetőségek Pécsett az 1927-es évben címmel is nagyon érdekesnek ígérkezik. Mindenképpen élvezetes lesz Mendöl Zsuzsanna előadása, aki nagyon jó előadó, előadásának címe: Adatok a 19. század második felének pécsi bútorművességhez. A Zsolnay család szerepe, hatása a bútorkészítésre. A témák között lesz egy pár olyan is, ami tulajdonképpen nem kutatás, nem tanulmány, hanem ún. szakmatechnikai előadás. Ilyen például kolléganőm, Zókáné Bozsik Anna előadása is, A helytörténeti kutatás forrásai: Neves személyek Baranyában – A Helyismereti Gyűjtemény életrajzi adatbázisa címmel. Azért illesztettük be a konferenciába, nyitóelőadásként, mert helyismereti adatbázis a helyismerettel foglalkozó kutatók számára nagyon fontos kutatási segédlet. Szeretnénk ezt minél több emberrel megismertetni és a használatát is bemutatni. A másik pedig dr. Bánkuti Gáboré, aki a készülő városmonográfia utolsó kötetének a témagazdája. A kötet szerkesztési kihívásairól, felépítéséről fog előadást tartani Háló vagy mozaik? Egy új típusú városbiográfia előkészületei (Pécs története 1945 és 1989 között) címmel. Mindenképpen meg kell még említeni Schmelczer-Pohánka Éva előadását, aki az idén 120 éve született Várkonyi Nándorról fog előadást tartani. Egy meglehetősen visszautasíthatatlan ajánlattal keresett meg minket; ő maga egy szimpla előadást fog tartani, de megkért minket, hogy a konferenciakötetben dupla terjedelmet biztosítsunk számára, ugyanis egy másik kutatóval közösen egy komplett Várkonyi kismonográfiát készítenek. Az előadások anyagaiból 2017-ben egy konferenciakötetet tervezünk megjelentetni, nem elvetve azt a lehetőséget sem, hogy ezt e-book formájában a honlapon keresztül is megjelenítsük. Úgy vélem, hogy várakozáson felül színes lett a paletta, nagyon sok érdekes részterületi előadást hallhatnak, láthatnak majd az érdeklődők. Az előadásokat fel fogjuk tölteni a legnagyobb videomegosztóra, így később is lehetőség lesz a megtekintésükre.

PROGRAM

2016. szeptember 21. (szerda)

10.00  Köszöntő - MISZLER TAMÁS igazgató (Csorba Győző Könyvtár)

I. szekció
10.10  ZÓKÁNÉ BOZSIK ANNA: A helytörténeti kutatás forrásai: Neves személyek Baranyában – A Helyismereti Gyűjtemény életrajzi adatbázisa
10.30  IGNÁCZ ÁGOSTON: Korona és béke – Pécs a 11. századi trónharcok tükrében
10.50  SÉTÁLÓ FERENC: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Baranya vármegyében. A szabadságharc katonáinak nyughelyei a pécsi köztemetőben
11.10  HÁBEL JÁNOS: A Pécsi Izraelita Község működése az elöljárósági jegyzőkönyvek alapján (1842–1859)
11.30  MENDÖL ZSUZSANNA: Adatok a 19. század második felének pécsi bútorművességéhez. A Zsolnay család szerepe, hatása a bútorkészítésre
11.50–12.10  Kérdések, vita
II. szekció
13.00  BÉRCESI RICHÁRD: A Pécsi Bányavasutak története 1854 és 1914 között
13.20  SZABÓ RÓBERT: A magyar királyi pécsi 19. honvéd gyalogezred harcai a szerb és az orosz fronton 1914–1915-ben
13.40  TEGZES FERENC: A Világháború Képes Naptára (1915–1916)
14.00  SCHMELCZER-POHÁNKA ÉVA: Várkonyi Nándor a pécsi egyetem és könyvtára szolgálatában
14.20-14.40  Kérdések, vita

2016. szeptember 22. (csütörtök)

III. szekció

10.00  BARANYAI PÁL: Zsolnay Vilmos emlékkútja
10.20  PAP DÁVID ZOLTÁN: Pécs szerb megszállásának képe a Dunántúl hasábjain (1918–1921)
10.40  VÁMOS ESZTER: Hogyan mulattak a pécsiek? Szórakozási lehetőségek Pécsett az 1927-es évben
11.00  SZÁNTÓ ÁKOS: A spanyol polgárháború (1936–1939) a Dunántúl és a Pécsi Napló tükrében
11.20  VÖRÖS ATTILA: A pécsi aranybánya, avagy a pécsi Apollo Projectograph Rt. története (1911–1948)
11.40-12.00  Kérdések, vita
IV. szekció
13.00  BÁNKUTI GÁBOR: Háló vagy mozaik? Egy új típusú városbiográfia előkészületei (Pécs története 1945 és 1989 között)
13.20  SIPOS BALÁZS: Meg nem valósult városfejlesztési tervek a Szigeti Városrésszel kapcsolatban
13.40  KUTAS ÉVA: A Pécsváradi Leányvásár története
14.00-14.20 Kérdések, vita