Kezdőlap > Közélet > A kulákáldozatoknak állítottak emlékművet a Kálvária-dombon

A kulákáldozatoknak állítottak emlékművet a Kálvária-dombon

Bereczki Lajos Közélet
PDF
Június 29-én pénteken, a Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Emléknapja alkalmából emlékművet adtak át Pécsett a Kálvária utcában, a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcoltak emlékére. Az ünnepségen Őri László, Pécs alpolgármestere köszöntötte a túlélőket.


A hortobágyi kényszermunkatábort a kommunista diktatúra hozta létre az 1950-es évek elején Magyarország keleti részén. 1950 és 1953 között mintegy tízezer embert telepítettek ki bírói ítélet nélkül. Fegyveres őrizet mellett, embertelen körülmények között kellett kényszermunkát végezniük a Hortobágy, Nagykunság és Hajdúság környéki állami gazdaságokban.
Őri László, Pécs alpolgármestere felidézte az emlékműavatáson, hogy a kuláklistákon szereplő személyek 1953 után is folyamatos hatósági vegzálások potenciális áldozatai voltak. A nyílt terrort a mindennapos fenyegetés váltotta fel. Az áldozatokat kényszerű hallgatás és dermedt félelem fogta körül. 
- Az áldozatok, több tízezer tönkretett élet, emberi sors igazsága vádolja az elkövetőket az örökkévalóságban is. Az áldozatok szenvedése és ártatlansága örökre emlékezni szólít bennünket. Ez az utókor erkölcsi elégtétele, melyet Magyarország polgári kormánya 2012-ben törvénybe foglalt, amikor június 29-t, a kommunizmus kulák áldozatainak emlékére, emléknappá nyilvánította - hangsúlyozta emlékező beszédében Pécs alpolgármestere. Őri László hozzátette: - A kommunista hatalom célja a vidék erejét jelentő közösségek szétverése volt. A hortobágyi kitelepítések ma is fehér foltot képeznek a történelemoktatásban, éppen ezért ideje volt egy emlékmű felállításának. A kulákok elhurcolása nem csak a tankönyvekből maradt ki, de az áldozatok megkövetése is várat magára. 
- Péntekre virradó hajnalban arra ébredtünk, hogy puskatussal verték otthonunk bejárati ajtaját. 'Az otthon, s a ház elhagyására' - hangzott a parancs, majd a sellyei vasútállomásra hurcoltak minket, majd marhavagonokban szállították az ormánsági falvakból összeterelt embereket a Hortobágyra - meséli emlékeit Szatyor Győző, faszobrász és grafikus művész, a kitelepítések egyik elszenvedője. 
Dr. Guzsvány Mihályné, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének tagja az ünnepi beszédében kiemelte, hogy a hortobágyi kényszermunkatáborok olyannyira nem kerülnek a köztudatba és a történelemkönyvekbe, az érettségi előtt álló diákok elkerekedett szemekkel hallgatják.
- Szinte szemrehányóan olvassák fel a történelemkönyvükből a diákok a kommunista diktatúra munkatáborait, ahol Hortobágyot még csak hírből sem említik. Azt a munkatábort, ahol jól gazdálkodó, baranyai paraszt családok éltek állati körülmények között - mondta el a dr. Guzsvány Mihályné, a kitelepítések másik elszenvedője. 
Az ünnepi megemlékezés után a római katolikus egyház képviseletében Kövesi Ferenc plébános és Győrfi Bálint református esperes megáldották, majd az emlékezők megkoszorúzták Szatyor Győző, Koós Károly díjas faszobrász és grafikus művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának szobrát. Pécs Önkormányzatának és Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének közös szervezésében a Baranya megyéből a hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcolt, kitelepített és vagyonát, valamint egzisztenciáját vesztett közel 1000 főre emlékezhetünk a Kálvária dombon.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés