Kultúrában utazunk

Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan – csak néhány név azon világhírű képzőművészek közül, akiknek alkotásait megcsodálhatjuk majd az Arczok és láthatárok – 19. századi magyar festészet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből című, május 9-től a pécsi Modern Magyar Képtárban megtekinthető tárlaton. (Kép: Wéber Henrik: Női arckép)

A kiállítás célja, hogy ezek az eddig csupán a kutatók számára raktárban megtekinthető művek, melyek közül legfeljebb néhány szerepelt egy-egy időszaki kiállításon, restaurálásra, művészettörténeti feldolgozásra, kiadványban való publikálásra és kiállításra kerüljenek, mint a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményének egységes műtárgycsoportja.

Ez a 19. századi festészetünket bemutató anyag még soha nem volt így együtt látható egyetlen tárlaton sem, mert a Modern Magyar Képtár állandó kiállítása a nagybányai festészettel indul, s ez a festőiskola jelenti azt a képzőművészeti modernséget, mely éppen a 19. századi akadémiai művészet ábrázolási módjától, művészi világnézetétől és gesztusaitól szakadt el. Így ezek a képek mintegy magyar modernitás előtörténetét ábrázolják, közvetlenebbül megjelenítve képzőművészeti identitásunkat.

Mert, ha a 19. századi magyar festészetet – melynek legfőbb témáiból, s legismertebb alkotóiból ez a kiállítás reprezentatív válogatást mutat be – különböző stílustörekvései, eltérő művészi manírjai, illetve korszakváltásai ellenére egyetlen valamiként, eszményi egységként akarjuk megpillantani, akkor formai ideáljában s ábrázolási technikájában a realisztikus, eszmei tartalmában a nemzeti fogalmára vonatkoztathatjuk. Ebben a festészetben a hagyományos műfajok és ábrázolási módok „valósághű” nemzetközi vizuális nyelvén a magyar történelem, a nemzeti hősök és jeles személyiségek, a hazai táj, a népélet és a polgári mindennapok képei jelennek meg.

Az „Arczok és láthatárok” a nyelvújítás korszakát archaizáló cím a kiállított anyag gerincét képező két legfőbb műfajra, a portréra és a tájképre utal, melyek a magyar történelmi személyiségek és a topográfiailag valósághű magyar tájak ábrázolásával teremtenek nemzeti festészetet.

A pécsi gyűjtemény a korszak legnagyobb, legismertebb, legnépszerűbb festőinek műveit mutatja be. Barabás Miklós, Borsos József, Benczúr Gyula, Jakobey Károly, Kovács Mihály, Ligeti Antal, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Mészöly Géza, Paál László, Székely Bertalan, Telepy Károly művei mellett kiállításra kerülnek a kisebb, kevésbé ismert alkotók is.

 Wagner Sándor: Ötös-fogat

A kiállítás igazi kuriózuma, hogy egy külön teremben a pécsi 19. századot is bemutatja, pécsi városképekkel – látható lesz Johann Varoni nagyméretű látképe is, mely nemrég került elő egy osztrák magángyűjteményből – pécsi polgárok arcképeivel, valamint pécsi művészek, Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály eddig a közönség számára ismeretlen alkotásaival. Ez az anyag még soha nem volt így együtt látható egyetlen tárlaton sem.

Az „Arczok és láthatárok” című kiállítást május 8-án 18 órakor megnyitja Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, a kiállítást rendezte és szakmailag megnyítja Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa és a vendégeket köszönti Dr. Csornay Boldizsár a Janus Pannonius Múzeum igazgatója.

A tárlat május 9-től november 11-ig látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.).

Forrás: JPM