Kultúrában utazunk

A színházat szerető felnőttek számára ismerősen cseng Ariel neve - Shakespeare: A vihar című drámájának légies szelleme idéződik meg előttük. A bábjátszás világában otthonosan mozgóknak azonban más is eszébe jut e név hallatán: egy jeles marosvásárhelyi báb- és gyermekszínház, amelynek magyar és román nyelvű társulata 1949 óta örvendezteti meg nézőit előadásaival. A Bóbita Bábszínház Bábmúzeumának legújabb kiállításán az Ariel múltjával és jelenével ismerkedhetünk meg. A tárlat kapcsán a színházról az intézmény igazgatójával, Gavril Cadariuval beszélgettünk. (Fotók: Mizerák Andrea)

Az Ariel Színház 1949-ben alakult, lelkes műkedvelők, többek közt Révész Endre szobrászművész és Ligeti Herta írónő hozták létre, Marosvásárhelyen korábban nem is létezett bábjátszás. Az első hivatalos előadást ebben az évben adták elő, Abezgonz-Bruchstein: A bűvös festék című darabját. A társulat megalakulása pillanatától fogva utaztatta is az előadásokat, bejárva szinte az egész országot. 1950-ben a bábszínház a Tompa Miklós vezette Székely Színház tagozatává vált, 1951-2012 közt a társulat a Posta utcai székházban működött; 1955-től az Állami Magyar Bábszínház nevet viselte. A szakma szélesebb körben 1957-ben, a bábszínházak bukaresti, első országos dekádján való részvétel során ismerte meg és el, amikor az Antal Pál által rendezett A tenger őre (Mihail Stoian) című előadás országos harmadik, és rendezői második díjban részesült. 1963-ben megalakult a román tagozat, a színház neve Állami Bábszínházra változott. 1950-től 1999-ben bekövetkezett haláláig Herskovits Antal Pál a társulat vezetője, állandó rendezője, dramaturgja, színésze, a színház szakmai és közönségsikerét az ő legendás báb- illetve gyerekelőadás-rendezései fémjelezték: János Vitéz, Szarvaskirály, Ludas Matyi, Hófehérke, Magellánnal a Föld körül, Hat kis pingvin, Fram a jegesmedve, Toldi, Csongor és Tünde, Csipkerózsika, A császár új ruhája. Ezen kívül a bábos-komédiás színpadi műfaj határain belül felnőtt előadásokkal is kísérletezett, a legnagyobb sikerek: Botcsinálta doktor, Úrhatnám polgár, Paródiák, Kék madár, Oh,Romeo... oh, Júlia, Doktor Faustus. A bábszínház Európa és Ázsia számos országába is eljutott előadásaival; szakmai fórumokon, fesztiválokon jelentős díjakat szerzett. A színház neve 1990–től marosvásárhelyi ARIEL Ifjúsági és Gyermekszínház; 1999-től, a gyermek-, illetve bábelőadások mellett kísérleti színházi produkcióknak is helyet ad, a felnőtteknek ajánlott underground program keretén belül. Emellett az Ariel babaszínházat (0-4 éveseknek),  játszóházakat, workshopokat, fiataloknak, hátrányos helyzetűeknek szánt színházi programokat szervez. 2012 őszétől az Ariel a Nyomda utcába, az egykori zsidó kultúrház frissen restaurált-felújított épületébe költözött. A színház egy nagy- és egy stúdió teremmel (Ariel Stúdió), illetve konferenciateremmel rendelkezik. A színház igazgatója 1998 óta Gavril Cadariu.

 - Hogyan működik az Ariel Színház?

- Az Ariel kőszínházi struktúrában működik, két tagozattal: román és magyar. Évi három-három bemutatót tartunk tagozatonként és előadásainkat elvisszük a Székelyföld városaiba is: Hargita és Kovászna megyében, illetve otthon, Maros megyében is rendszeresen tájolunk. Bérletrendszerben dolgozunk - Székelyföldön is - tehát előadásainkat már évadkezdéskor kiajánljuk iskoláknak, óvodáknak és leszerződünk velük. A családokat közös előadásnézésre vasárnap délelőttönként várjuk 11 órától. Évadonként közel 500 előadást játsszunk tagozatonként, a nézőszámunk közel 60.000. Az előadások csaknem felét otthon, Marosvásárhelyen játsszuk. Ezeknek a megvalósításában szoros együttműködésben vagyunk a tanüggyel és a Művészeti Egyetemmel, ahonnan rendszeresen "bedolgoznak" fiatal rendezők és diákok. A régiós hálózat fedezését missziós munkának tekintjük.

- Mi jellemzi az Ariel repertoárját? Megtalálhatóak-e erdélyi írók művei, illetve innen származó népmesék és mondák?

- A klasszikus meséken kívül gondunk van arra, hogy kortárs mesék is helyet kapjanak a repertoárban, sőt erdélyi írók/költők neve és munkája ismertté váljon a gyerekek előtt. Nemrég Kányádi Sándor verseiből, meséiből összeállított előadás volt műsoron, Kerek Esztendő címmel, Barabás Olga rendezésében, vagy megemlíthetem Fodor Sándor Csipike-adaptációját Király István átdolgozásában és rendezésében.

- Kik találhatók meg a báb-és díszlettervezők közt?

- Rendszeresen meghívunk magyarországi rendezőket és tervezőket: a néhai Lengyel Pál és Demeter Zsuzsa többször volt vendégünk, de rendezett nálunk Szász Zsolt, Rumi László, Urbán Gyula, Vidovszky György, most éppen Halasi Dániel. A tervezők közül Lovassy László, Matyi Ágota, Hadházi Kata, Opra Szabó Zsófi, Mátravölgyi Ákos segítségével hoztunk létre bemutatókat.

- Melyek az éppen futó előadásaik?

Előadásaink közül az éppen műsoron lévő: Brémai muzsikusok, Kortyondi király, Momo, a most bemutató előtt álló Tűzmadár című előadásokat említeném meg.

- Milyen korosztály számára készülnek a darabok, kik a célközönség?

- Elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztálynak játszunk, ők a bérleteseink; de van fiatal felnőtteknek szóló előadásunk is: a MOMO. Kifejezett csecsemő előadásunk is van, 0-4 éves korosztálynak Állatkert és Évszakok címmel, és nem utolsósorban felnőtt előadásunk a 16, illetve 18 éven felüli közönségnek: Penthesileia-program (rendező: Kincses Réka) és az éppen bemutató előtt álló Madame de Sade (rendező: Porogi Borka), Antosa (rendező: Barabás Olga), Cigányhold - László Zsuzsa egyéni műsora.

- Ön 1998 óta az Ariel igazgatója. Mire fektet hangsúlyt?

- A 2000-es évektől kezdődően, az Antal/Haller-örökséget nem megtagadva, hanem annak minden értékét beépítve és megőrizve, egyre inkább erősödni kezd színházunkban a kísérletező jelleg, a kikacsintás új formák, szokatlan megoldások felé. Elindul az Underground-program, ami a fiatal-felnőtt nézőket célozza meg elsősorban. Lelkes, ifjú rendezők, tervezők csatlakoznak hozzánk, friss, modern előadások születnek, rengeteg kiegészítő program és tevékenység épül be kínálatunkba.

- Milyen kapcsolatban állnak Péccsel, a Bóbita Bábszínházzal? Mikor kezdődött ez a kapcsolat? Hogyan?

- 2015-ben született meg Sramó Gáborral a szakmai kapcsolat, de ezt megelőzően a Bóbita már együttműködési szerződésben állt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, ahonnan tulajdonképpen adódott a lehetőség. Meghívást kaptunk az idei Szamárfül Fesztiválra, ahol előadtuk a Brémai muzsikusokat és lehetőséget kaptunk bemutatkozó kiállításra is. Jövő év januárjában a Bóbita viszonozza a vendégszereplést és 2 előadással is fellép Marosvásárhelyen. Ezek csak az első lépések, mely reményeink szerint hosszú életű lesz.

- A pécsi kiállításon a közönség régi előadásfotók, illetve művészi rajzok segítségével ismerheti meg a bábszínház történetének régmúltját, illetve az elmúlt évek eseményeit, és néhány jellegzetes előadásának bábjait. Mely darabokban szerepelnek ezek a bábok? Mi volt a kiállítás koncepciója?

- Nem volt kifejezett koncepció, amolyan áttekintése ez annak a közel 70 évnek, mely mögöttünk van. A kiállításon fotók láthatók a régi társulatról, az alapítókról, a nagy, reprezentatív előadásokról. Betekintést kívántunk nyújtani abba az aprólékosan kidolgozott mesevilágba, amely egy-egy előadás hangulatát képes visszahozni a múltból. Haller József előadástervei az ő művészi fejlődését és stílusvilágának alakulását tükrözik. Keresztmetszete annak a 40 évnek, amit a bábszínház kötelékében töltött Antal Pál legendás színházalapító-rendező-igazgató alkotótársaként.A kiállított bábok egy, az elmúlt években megszületett előadás, A vitéz szabócska bábjai. Azt kívánják elsősorban illusztrálni, ahol az Ariel művészileg ebben a pillanatban tart. 

Az Örökifjú Ariel c. kiállítás a Bóbita Bábszínház Bábmúzeumában december végéig látogatható

Hétfő - péntek: 9 -16 óra között

szombat: 9-18 óra között

vasárnap: zárva