Kultúrában utazunk

A Bóbita Bábszínház bábmúzeumában korszakot és stílust teremtő bábokat, „emlékező” díszletelemeket, jelmezeket, plakátokat tekinthetnek meg a látogatók egy időutazásként is felfogható kiállításon. A „Bóbita 50” című tárlatot Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas festőművész, Kós Lajos egykori tanítványa nyitotta meg, felidézve mestere lényét, művészi felfogását.

A Bóbita első sikerét, a „A sárga kutya dala” című kesztyűsbábetűdjét tekinthették meg a bábszínház kedvelői a Bóbita 50 kiállításmegnyitójának bevezetőjeként. A ma már a történelem (mind mozgókép, mind bábművészet) részének tekinthető jazz zenére tátogó kesztyű-kutyák a pécsi Bóbita szellemiségét foglalja össze. A Ki-mit-tud? középdöntőjének zsűrijét és közönségét meghódító előadás a zenére és a látványra, az egyszerűségre és az újításra alapoz. A műhely első ötven éve ebben a gondolatiságban telt, példa rá a sok innovatív báb és díszlet, amiből egy válogatást most a bábszínházlátogató is megtekinthet.

A lángot az ifjú és teremteni akaró szívekben Kós Lajos (Lulu bá), a Bóbita alapítója gyújtotta meg. A fél évszázaddal ezelőtti hangulatot, a Mester alakját egykori tanítványa, a ma már Munkácsy-díjas festő, Pinczehelyi Sándor idézte fel.

Kinyitotta a szemünket egy olyan világ felé, mit addig nem sejtettünk – kezdi az emlékezést a művész. 1962-ben megalakult a Bóbita. Néhányan közülünk a kezdeti év után is ott maradtunk nála, volt, aki hosszú ideig részese volt a zajos, fényes sikereknek. Kós Lajostól tudtuk és tanultuk meg, mit jelent az, hogy színház, mit jelent az, hogy bábszínház. Miben különbözik egymástól és mik a hasonlóságok. Egy-egy darabról, létrejöttéről hosszú elemzéseket kaptunk. Az emeleti kiállítóteremben az ő szellemi kisugárzásának bizonyítékai láthatók. Egy ötven éve létező műhely közel ötven tervezőjének bábjaiból elismerően gazdag válogatás, tiszteletreméltó munkásság dokumentumai. Mindegyikből sugárzik a bábszínház professzionalitása, más műfajokban nem tapasztalható anyaghasználata, a végtelen asszociációs lehetőségek kimeríthetetlen tárháza. Itt bármiből lehet bábot csinálni – mindennek van mondanivalója, minden eszköznek lehet teremtése.

Engem mindig elbűvöl, - folytatta Pinczehelyi - hogy ez az ötven éve működő, nem szokványos Bóbita Bábszínház milyen széles skálán szól gyermekhez és felnőtthöz egyaránt. A legabsztraktabb témákat képes lefordítani mindenki számára érthető nyelvre. Egy egészen különleges zenei, beszéd- és mozgáskultúra bukkan fel a darabokban, bennük egy pillanat alatt át lehet lépni egyik szférából a másikba. A különböző hagyományok, különböző formai eszköztárral dolgozó bábozás így teremtette meg a Bóbita eszmei értékét. Kérdés, hogy van-e egységes stílus, vagy kell-e hogy legyen. Ha egy bábról eszünkbe jut az előadás, fel tudjuk idézni, miért, hogyan szólított meg minket, a Bóbita már elérte a célját.

A „BÓBITA 50” című kiállítás augusztus 20-ig látogatható a Bóbita Bábszínház bábmúzeumában.