Kultúrában utazunk

Bőven tartogatott változásokat, izgalmakat, nehézségeket a Bóbita Bábszínház számára a 2018/19-es évad. Azonban sok örömet, sikert, fesztiválszereplést és több remek bemutatót is. Sramó Gábor igazgató értékelte a szeptembertől júniusig tartó időszakot, illetve megtudhattuk, hogy mivel várja a bábszínház a nézőket a következő évadban. (Képünkön: jelenet a Lúdas Matyi c. előadásból, az évad egyik sikertörténetéből. Fotó: Bóbita Bábszínház)

- Hogyan értékeled az elmúlt évadot?

- Nem indult könnyen az évad, hiszen betegség és a közönségszervező kolléganő távozása is nehezítette a kezdést. Sőt, még az évad első felében kiderült, hogy ketten év végén távozni fognak a Bóbita társulatából. Egyrészt Kalocsányi Gábor, a nagyon tehetséges, főszerepek sokaságát játszó fiatal színész, aki 2013 óta volt a társulat tagja. Az ő szerepe eléggé meghatározó, de ugyanezt mondhatom Eklics Dánielről, aki színpadmester volt, de sokoldalúságának köszönhetően zenélt és közreműködött előadásokban is. Az ő távozások érzékeny, fájó pont volt. Világosítóváltás is történt, emellett egyetemre jártak a kollégák, és most úgy tűnik, hogy Matta Lóránt és Czéh Dániel is sikeresen elvégezték a tanulmányaikat. Mindezek ellenére előadásaink hasonló számban voltak, mint korábban, 260-270 előadással zártuk az évet. Hasonló, sőt egy kicsivel jobb nézőszámot és bérletszámot produkáltunk, mint előző évben. Rögtön az első bemutatónk, a Lúdas Matyi nagyon sikeres lett. Ezt vittük frissen a kecskeméti Bábszínházak Találkozójára, ahol szinte a legsikeresebb előadás lett. Ennek köszönhetjük, hogy most június 6-án Kassán, illetve 8-án Marosvásárhelyen adhattuk elő a darabot. Ebben az évadban volt egy nagyon izgalmas beavató színházi előadás is, az #Apa_Anya_Én, amely formát folytatni kell. Az évad második felében, 2019-ben két bemutatónk volt, egy kedves állatmese, a Történetek a Kutyusról meg a Cicusról, illetve a tavasz nagy durranása a Robin Hood Schneider Jankó rendezésében. Díjakat, elismeréseket is kaptunk, még az évad elején Horvátországban és Kolozsváron, Romániában. Az évad vége pedig a már említett kellemes kassai és marosvásárhelyi fesztiválozással zárult. A kassai fesztivál egy aránylag fiatal rendezvény, ahol most voltunk először, nagyon kellemes meglepetés volt. Nagyon jó fogadtatásban részesültünk, szeretettel, odafigyeléssel fogadtak bennünket. Szeretnénk ezt a kapcsolatot fenntartani és tovább építeni a későbbiekben. Marosvásárhelyre már félig hazamegyünk, öt-hat éve nagyon intenzív kapcsolat áll fenn köztünk. Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház most 70 éves, ennek alkalmából egy egy hetes, születésnapi programsorozatot állítottak össze, és ott a miénk volt a nyitóelőadás.

- Hol lehet a nyár folyamán találkozni a Bóbita Bábszínházzal?

- Július 6-7-én ismét a Győrkőcfesztiválon leszünk, ahova nem egy előadást, hanem a Kalandjáték Meseországban című játékunkat visszük. Az Ördögkatlan Fesztiválon július 31-én lesz a Robin Hood, a Szamárfül Fesztiválon, augusztus 24-25-én egy csecsemőszínházi előadást (Párnamesék), valamint A bűbájos lakatot adjuk elő, illetve lesz egy vendégelőadásunk is, A bőgős fia meg az ördögök címmel.

- A Bóbita épületét pedig a nyáron a gyerekek a bábtáborokban veszik birtokukba. Ezt már nem a társulat tagjai tartják, hanem új emberek próbálhatják ki magukat ebben a szerepben.

- Igen, valóban, a társulatból indult, aztán különböző okok miatt – távoztak az emberek, akik ebben oszlopos tagok voltak, volt, aki bevallotta, hogy elfáradt és szüksége van a nyári pihenésre, illetve volt olyan is, aki bevallotta, hogy nincs hozzá igazi érzéke, amit el is fogadok, hiszen ez egy külön műfaj. Már korábban is előfordult, hogy más bábszínházakból, vagy a Művészeti Gimnáziumban végzettek jöttek. Vannak visszatérők is, például Kocsis Zsófia, Oláh Dóra vagy éppen Komlóczi Zoltán, akik már többször vezettek tábort. Nagy örömünkre szolgált, hogy az új színészkolléga, Arató Máté, aki Kalocsányi Gábor helyére jön, szintén boldogan vállalta a táborvezetést. Illetve a második turnusban Czéh Dániel három marosvásárhelyi csoporttársa jön egy hétre. Az első tábort volt tanítványaim, Vilmos Noémi, aki most színész-rendező szakra jár, illetve Rayburn Vanessa, bölcsészhallgató tartja. Tehát utánpótlás van, jönnek a fiatalok és próbálunk mi is nyitni. Tematika szintjén azt a gyakorlatot követjük, hogy próbálunk valami kis előadást létrehozni, a táborvezetők kreativitására van bízva, hogy miben gondolkodnak. Ez mindig kicsit improvizatív, hiszen hétfőn, amikor összejön a csapat, akkor derül ki, hogy milyen életkorúak, milyen affinitással, képességekkel rendelkeznek. Ami nagyon fontos, hogy nem „teljesítménykényszeres” a tábor. Az a lényeg, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A táborokra még lehet jelentkezni, az első három turnus szinte tele van, azonban az utolsó két augusztusi időpontra még bőven vannak helyek.

- Ha már Arató Máté szóba került, hogyan lett ő Bóbita társulati tag?

- Már pár alkalommal kiderült – először pont 2013-ban Kalocsányi Gábor és Vadon Judit révén, amikor a Hamupipőhöz castingoltunk – hogy a meghallgatás egy jó lehetőség. Ilyenkor meghirdetjük a szakmában, hogy lehet jelentkezni. Most is ez történt, februárban kiírtunk egy castingot fiatal színészek, bábszínészek számára, olyanok számára, akik valamilyen végzettséggel rendelkeznek. Szerencsére több intézményből, a Művészeti Gimnáziumból, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnáziumból és az SZFE-ről is jöttek jelentkezők. Nyolc főből tudtunk választani. Máté esetében az volt a nagy szerencse, hogy Pécsett több helyen is játszik, és ami még fontos volt, hogy zenél. A Bóbitánál már szinte elvárás, hogy színészként idejön, annak valamilyen hangszeren tudnia kell játszani. A társulat is beült megnézni a jelentkezőket, és nem volt vita, hogy Mátét szeretnénk felvenni. Gábor szerepeiből egy-kettőt át fog venni, de lesz olyan, amit Czéh Dani vállal át, illetve egy-két Torzonborz előadást is tartunk, amibe a rendező, Schneider Jankó színészként fog beugrani. Igyekszünk, hogy ne egyszerre szakadjon rá minden. Lesz egy új díszítőnk is, Eklics Dániel helyére Horváth Máté jön, aki szintén a Művészetiben végzett. Tudom, hogy színész szeretne lenni, de tetszik a hozzáállása, hogy a színházon belül mindent meg szeretne ismerni, akár a műszaki dolgokat is.

- Kérlek, beszélj a következő évadról is!

- Egy izgalmasnak tűnő, nagyszabású előadással kezdünk. Október közepén lesz a bemutatója A lilahajú tündér című előadásnak, amelynek az az érdekessége, hogy Czéh Dani kisfiának az álmából írta bábszínpadra Papp Melinda. Kicsit filozofikus, keleties darab lesz, és aminek nagyon örülök, hogy egy kislány a főszereplője, tehát a sok férfihős után most egy lányos előadás jön. Halasi Dániel rendezi, aki visszatérő rendezőnk, és egy fiatal tervezőhölgy debütál a darabbal, Csuzda Kitti. A zeneszerző Csernák Zoltán Samu, és úgy tűnik, hogy nagyrészt élőzenére épül, ismét a kollégák muzikalitása lesz a középpontban. A következő sűrű időszak január lesz, befogadunk egy előadást, egy kétszereplős magánvállalkozást, ennek az az érdekessége, hogy egyik szereplője Markó Róbert felesége, Markó-Valentyik Anna, a másik pedig Czéh Dani, címe Sárkányölő Sebestyén. Ez nálunk bérletben fog szerepelni, a Bóbitában tartjuk a főpróbahetet és a bemutatót is. Január 25-én lesz egy saját bemutató is, Ki lakik az asztal alatt? címmel Kocsis Rozi rendez egy csecsemőszínházi előadást. Szerintem ő nagyon jól érti ezt a kicsiknek szóló színházi műfajt. A tervezők kollégáink, Bódiné Kövecses Anna és Nagy Kovács Géza lesznek. Az utolsó bemutatónk március elején lesz, szintén egy fiatal, a pályája elején levő rendező, Varsányi Péter A hollókirály című szép, klasszikus mesét állítja színpadra. A címmel ellentétben a hollókirály felesége a főszereplő, úgyhogy ez is női mese. Itt szintén új alkotókkal fogunk megismerkedni. Ezeken kívül még van egy tervem, amit ősszel kezdünk el megvalósítani. A Lovagi torna és a Kalandjáték Meseországban mellett készülünk még egy szabadtéri játékkal. Ebben egy kisfiú vagy egy kislány egy-egy színész kíséretében elindul feladatokat megoldani, utolsó próbatételként le kell győzniük a varázslót. A kislánynak egy elvarázsolt királyfit, a kisfiúnak egy rabságban levő királylányt kell kiszabadítania.

- A bábmúzeumban jelenleg is egy nagyon izgalmas kiállítás, fantasztikus gyűjtemény látható, amely az Állami Bábszínház bábjait és előadásait mutatja be. A tárlat címe Bábtervezés mesterfokon 1. Számíthatunk folytatásra?

- Igen, tervezzük még a Budapest Bábszínház bábjait is bemutatni, azt beszéltük az OSZMI munkatársaival, hogy jövő tavasszal jönne ide a folytatás, de addig még két másik kiállítást tervezünk. Szeptemberben Szász Zsolt munkásságát fogjuk bemutatni, külön örömünkre szolgál, hogy nálunk is volt három előadása. Azt hiszem, hogy nagyon nagy sikere lesz, hiszen gyönyörű bábokat tervez és farag. A legmívesebb, legartisztikusabb bábok Zsolt kezéből kerültek ki az utóbbi évtizedekben. Jelenleg Kecskemétről és Debrecenből gyűjtjük a munkáit. Januárban pedig két kollégánknak, Bódiné Kövecses Annának és Nagy Kovács Gézának mutatjuk be az itt és máshol tervezett dolgait. Gézának például elhozzuk Szatmárnémetiből a munkáit, Ancikának pedig a Pannon Filharmonikusok számára készült báboperája, tehát van bőven anyag, meg fog telni a bábmúzeum.