Kezdőlap > Kultúra > Színház > Csodák a Budapest Bábszínházból a Bóbitában

Csodák a Budapest Bábszínházból a Bóbitában

2020. szeptember 01. kedd, 17:29 Major Zoltán Színház
PDF

alt

A Bóbita Bábszínház 2020/21-es évada első hetének végén, augusztus 29-én új időszakos tárlat nyílt a Bábmúzeumban. A „Bábtervezés mesterfokon” kiállítás-sorozat második része a „Budapest Bábszínház tervezőasztala” címet viseli, ahol 18 tervező 18 előadásának bábjait és díszleteit csodálhatjuk meg. (Fotók: Mizerák Andrea)

A Bóbitában az 2018/19-es évad során már megismerkedhettünk a "Bábtervezés mesterfokon - Az Állami Bábszínház tervezőasztala" című kiállításon a címben említett intézmény történetével, legfontosabb tervezőivel és előadásaival. Most augusztus 29-én megnyílt a kiállítás-sorozat második része, amely a „Budapest Bábszínház tervezőasztala” címet viseli. A kiállítást Papp Melinda, a Bóbita Bábszínház igazgatóhelyettese, bábszínésze nyitotta meg.

Mint tőle megtudtuk, az Állami Bábszínház 1992-ben megszűnt, melynek két utódja lett: a Budapest Bábszínház és a Kolibri Színház. A Budapest Bábszínház vitte tovább azt a hagyományt, amelyet az Állami Bábszínház elkezdett. Érdekes helyzet alakult ki: rengeteg fiatal bábművész izgatottan várta, hogy beilleszkedjenek a nagy múltú intézmény utódjaként létrejött Budapest Bábszínházba. És nem csak érdekes, hanem szerencsés is volt a helyzet, ugyanis a nagy tudású előző generáció tagjai, akik mindenféle bábtechnikának a mesterei voltak, lelkes fiatalokat kaptak maguk mellé. Így az idősebbek és fiatalabbak egy nagyon jól működő bábszínházat hoztak létre, amely a mai napig fejlődik és folyamatosan újít, szlogenjük szerint „A báb nem korosztály, hanem műfaj.” Egy igazán jó bábelőadás kicsiknek, nagyoknak, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt élményt tud nyújtani. A kiállításon 18 előadás bábjai és díszletei láthatók 18 tervezőtől a nagy múltú Orosz Klaudiától a legfiatalabbakat képviselő Wunder Juditig.

A kiállításon olvasható bemutatkozó szöveg:

A Budapest Bábszínház 1992-ben az Állami Bábszínház megszűnésével jött létre. Az egykori igazgató, Szilágyi Dezső nyugdíjazása után a színház kettévált: a Jókai téri kamaraszínházban ma a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Andrássy úti épületében pedig a jogutód, a Budapest Bábszínház működik. A régi-új társulat élete nem indult zökkenőmentesen. A színház élére Villányi Lászlót menedzser-, Koós Ivánt művészeti igazgatónak nevezték ki. A tisztázatlan szerepkörök és együttműködésük hiánya megosztotta, szétzilálta a társulatot. 1994-ben Meczner János került a bábszínház élére. Huszonöt évet felölelő igazgatósága alatt a Szilágyi Dezső által felállított minőség mindvégig mintának számított: folyamatosan repertoáron tartotta azokat a produkciókat, amelyek megalapozták a színház világhírét. Meczner János érkezésével a hagyomány mellett új utak keresése is fontossá vált. A báb- és a prózai színház szembeállítása helyett érvényes és kortárs színpadi megszólalásra törekedett. Felismerte a fiatalítás fontosságát.

Ennek köszönhetően a társulat magját egyre inkább a Színművészeti Egyetemről kikerült bábszínészek alkották. A színház egyik nagy erejének tartotta a különböző színészgenerációk egymásra hatását. Az újító tendenciáknak köszönhetően frissdiplomás rendezők és tervezők is folyamatosan lehetőséget kaptak. Mindezek mellett nagy figyelmet szentelt a korszerű bábszínházi irányzatoknak és társművészeteknek.

Törekvései olyan előadásokat eredményeztek, ahol a bábjáték, a színészet, a képzőművészet és a zene elválaszthatatlan egységgé forrt össze. A frissesség, lendületesség jegyében a 2017/2018-as évadban a bábszínház megújította arculatát, meghagyva, sőt hangsúlyosabbá téve a Koós Iván által tervezett pálcikaember logót. A Budapest Bábszínház színpadterei is jól kiszolgálják a különféle rendezői koncepciókat.

A széles Nagyszínpad a tradicionális előadásoknak kedvez, miközben mérete állandó kihívások elé állítja az alkotógárdát. A kísérletezés terepe a 4. emeleti Ország Lili Stúdió és az újonnan kialakított Kemény Henrik Terem. A színházat 2020 márciusától Ellinger Edina vezeti, aki a társulat kísérletező kedvére és a báb műfajában rejlő lehetőségekre alapozza az előtte álló időszak művészi kihívását, hogy így nyújthassanak minőségi színházi élményt minden korosztály számára. Hiszen a Budapest Bábszínház elődjének hagyományait megújítva nemcsak a legkisebbek első színházi élményét teszi emlékezetessé, hanem a bábművészeti újdonságokra nyitott felnőttek színházlátogatását is.

A „Bábtervezés mesterfokon II – A Budapest Bábszínház tervezőasztala” című kiállítás 2020. augusztus 29 – december 31. között látogatható.

 

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

alt

Hirdetés
Hirdetés