A művészetek és a kultúra városa: Pécs
2011. december 30. péntek, 09:44
Bereczki Lajos
Politika
A régi hatos út felől autóval közelítve a megyeszékhelyre tábla fogad bennünket a határban, amely büszkén hirdeti: Pécs a „Kultúra városa.” Egy darabig hitetlenkedik az idegen, hiszen az elé táruló kép egy ideig cseppet sem igazolja ezt a magabiztos kijelentést, majd a Zsolnay Kulturális Negyedhez érve azért valami mégis látszik ebből, a pontot az i-re a Kodály Központ és a Tudásközpont látványa teszi fel.
Közterei és intézményei megújultak, Európa Kulturális Fővárosának (EKF) évében a világ Pécsre figyelt, bár nem sikerült minden nagyberuházást időre befejezni, utólag azért nagyjából sikeresnek tekinthető a kulturális évad a programokkal együtt a maga döccenőivel is. Csak zárójelben jegyzem meg, még mindig van olyan beruházás, amelyen dolgoznak, így egészen biztos, hogy a végső befejezés a 2012. évben lesz majd. Dr. Páva Zsolt, polgármester irodájának ablaka a város főterére, a Széchenyi térre néz, amely szintén az EKF révén nyerte el mostani arculatát, korábban innen láthatta nap, mint nap, hogyan készülnek az új térelemek, burkolatok. Azt is láthatta, hogy eleinte idegenkedve ugyan, de birtokba veszik a város lakói a teret. Mára viszont természetes a használata és talán többen is élnek ezzel a lehetőséggel a város szívében, mint korábban. A polgármester mégsem teljesen nyugodt. A város – többnyire megörökölt - adósságállománya hatalmas, meghaladja a 40 milliárdot, a munkanélküliség jelentős, nagy foglalkoztatók távoztak az utóbbi években Pécsről – igaz, érkeztek is azóta szép számmal. A közgyűlésben ugyan toronymagas Fidesz többség van, de a lehetőségek korlátozottak, kényszerpályán mozog a város, egyfajta „Muszáj Herkules” most Pécs.
- Hogyan látják városunkat mások, távolról ideérkező honfitársaink?
- Amióta polgármestere vagyok a városnak (2009. időközi választás: szerk.), azóta sokszor találkozhattunk Pécs város nevével a különböző híradásokban, különböző előjellel. Már a megválasztásom is jelentős média visszhangot váltott ki, hiszen a sajnálatosan korán elhunyt Tasnádi Pétert váltottam a polgármesteri székben, akkor még nem ilyen imponáló közgyűlési támogatottsággal a hátam mögött. Ebben az időben történt változás a Pécsi Tudományegyetem élén, Dr. Bódis József személyében, aki próbált új színt, lendületet és energiát hozni az egyetemi felső vezetés munkastílusába – sikeresen. Távozott, igaz kicsit botrányos körülmények között Mayer Mihály püspök, de utóda Udvardy György megnyugvást és kiegyensúlyozottságot hozott a katolikus egyház és a hívek számára. Tehát több jelentős személyi változás történt abban az időben, bár nem csak ilyen jellegű változások történtek. Ekkor vette vissza a város a vízszolgáltatást a francia tulajdonosi körrel bíró Pécsi Vízműtől és alakította meg a Tettye Forrásházat. Idei esemény volt a Pécsi Közlekedési Zrt. önkormányzati ellenőrzésének megerősítése, közösségi tulajdonba vétele. Az EKF eleve napi szinten jelent meg az országos sajtóban, így a fent említettekkel együtt olyan érzése lehet egy máshol élő embernek, hogy Pécsett mindig történik valami érdekes, különleges esemény. Nekünk a városházán az a feladatunk, hogy ez a kiemelt szerep és érdeklődés a továbbiakban is megmaradjon, sőt tovább fejlődjön. Szeretnénk, ha az EKF kapcsán létrejött intézmények továbbra is teltházzal üzemelnének, gondolok itt a Kodály Központra vagy a Zsolnay Kulturális Negyedre.
- Gazdasági híreket is hallani mostanában Pécsről, de váltakozó előjellel. Mire számíthatunk ezen a téren?
- Az utóbbi két-három év igazán az EKF-ről szólt, ezek a hírek kicsit elvitték a figyelmet Pécs gazdasági életéről. Bár tagadhatatlan, hogy a település erős „ágazata” a kulturális szféra és ennek jelentős hozadéka van, nem megkerülhető az ipar és a vállalkozások szerepe sem a megyeszékhely életében. Már a legutóbbi helyhatósági választáson is nagy hangsúlyt fektettem erre a területre, hiszen a munkahelyteremtés fontos kérdés az itt élők számára. Egy településen a jólétet s az egzisztenciális biztonságot a magas foglalkoztatottság jelenti, amelynek mértéke most csökkenőben van, elsősorban a válság miatt. Nem jelent vigaszt számunkra az sem, hogy ez nagyjából húsz éve, a bányák bezárása óta van így. Ebben az időszakban voltak ugyan sikerek és jelentek meg nagy foglalkoztatók, akik hosszú időn keresztül tevékenykedtek és adtak munkát ezreknek itt Pécsett, de amint azt az Elcoteq példája is mutatja, a gazdasági válság még egy ilyen sikeres céget is elsöpörhet. Az utóbbi példa azért is fájó, mert túl azon, hogy 3000 ember elveszítette a munkahelyét a cégcsoport pécsi üzemegysége a bezárásig nyereségesen működött. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az elveszített munkahely-kapacitást visszanyerjük és szerencsére tudtunk olyan cégekkel tárgyalni, amelyek komolyan vették ezt a kérést. Ilyen például a Huawei nevű kínai óriáscég, amely továbbra is Pécsett fog gyártatni elektronikai termékeket a Flextronics vállalaton keresztül. Januárban kezdenek, ekkor még egy szerényebb dolgozói létszámot 150 főt tudnak foglalkoztatni, de az év folyamán ez 400-500 fővel gyarapodhat. Egy másik elektronikai cég, az amerikai Jabil is megkezdi januárban pécsi működését, amely 400 főt vesz fel első körben. A két cégnél összesen 1500-1600 dolgozó állhat munkába a jövő év végéig. Most is folynak tárgyalások más nagyvállalatokkal, amelyek arra irányulnak, hogy városunkba hozzák a termelésük egy részét. Bízom benne, hogy 2013 végére az a 3000 ember, aki az Elcoteq távozása miatt elveszítette a munkahelyét, visszanyerheti azt. Nagyon komoly munkát fektetünk abba, hogy külföldi cégek telepedjenek meg itt, de éppen az Elcoteq példája bizonyítja, hogy hosszútávon nem ez a megoldás. Olyan lehetőséget kell keresnünk, amelynek következtében az itt található ipari struktúra biztos kezekbe kerül. Itt elsősorban hazai tulajdonosi körrel bíró vállalatokra gondolok, amelyeknél nem kell tartanunk attól, hogy elviszik máshova a gyártást. A napokban tanácskoztak arról kormányzati körökben, hogy melyik ipari klasztert lehetne helyi szinten központilag támogatni. Pécs szóba került, mint a kommunális szolgáltatásokat kiszolgáló gépipar lehetséges központja, ennél valamivel kisebb mértékben pedig az autóbuszgyártásban is részt vehetnének, vagy ide települhetnének ilyen vállalkozások.
- Vannak partnerek ehhez, vagy a polgármester egyedül van ebben a munkában?
- Nem utasítunk el egyetlen segítséget sem, de természetesen a legfontosabb partner ebben az egyetem és a kamara. Még akkor is így van ez, ha például a kamarával azért vannak vitáink, legutóbb az iparűzési adó kapcsán volt ellenvéleményük. Természetesen mások a nézőpontok, szerintem Pécsett még mindig nem elviselhetetlen az iparűzési adó mértéke, nagyon sok helyen ennél ez jóval magasabb. Másrészt a magas színvonalú közszolgáltatások szinten tartása csak úgy oldható meg – fejlett gazdasági háttér nélkül – ha a bevételeinket más forrásból biztosítjuk. Csak megtakarításból és spórolásból nem lehet egy ekkora városnak megfelelő bevételt generálnia. A kiadások csökkentése fontos dolog, de a bevételi oldalt nem növeli, ezért szükséges, hogy ott megjelenjenek tényleges források. Egyébként ennek a mértéke csökkenthető lesz, ha megindulnak a gazdaságban azok a folyamatok, amelyek révén a város bevételei növekedésnek indulnak. Ösztönzőket is alkalmazunk a gazdaság megtámogatására, így az önkormányzat támogatja azokat a kis és közepes vállalkozásokat, amelyek az alkalmazotti létszámot növelni kívánják, 100 millió forintos keret áll ehhez rendelkezésre.
- Milyen a városháza kapcsolata a pécsi kis és közepes vállalkozásokkal?
- Nincs intézményes formája ennek, személyesen én is ápolok vállalkozói körökkel kapcsolatot, itt említhetem az épületgépészeket, akikkel már korábban is jó viszonyt alakítottunk ki. Éppen a napokban konzultáltam képviselőikkel, ami hasznos, hiszen így szerzek ismereteket az őket érintő problémákról. Természetesen lehetne az ilyen kapcsolatok szélességén, mélységén és intenzitásán változtatni, ebbe az irányba kívánok elmozdulni. Az mindenesetre tény, hogy jövőre egy 100 millió forintos alapot különítettünk el a vállalkozások számára, amelyre pályázni tudnak majd. Az elsődleges cél az, hogy megőrizzék, illetve pécsiekkel bővítsék a munkahelyek számát-
- Kicsit visszakanyarodok a város egyik nagy eseményéhez, az EKF-hez. Még egy nagyberuházást nem adtak át, a Zsolnay Kulturális Negyedet. Mi ennek az oka?
- Ez egy fantasztikus projekt, amely méreteiben és részleteiben egyedülálló, talán egész Európában, de a térségben mindenképpen. Nagyon színvonalas megvalósítás követte a terveket, ha most az alapító Zsolnay család bármelyik tagja feltámadna bizonyára elismeréssel szólna a gyár mai állapotához. Az egész komplexum ízléses és sok funkciót magában hordoz, nem beszélve arról, hogy két egyetemi kar is itt kapott helyet, így állandóan biztosított a fiatalok jelenléte, a pezsgés és a lendület. Kevésbé lendületesen a kivitelezés haladt, de ennek több oka volt. Itt igazán nem az építők teljesítményére gondolok, azzal nem volt baj, hanem arra hogy időközben több épületről a gyárban kiderült, hogy statikailag nem alkalmas arra, amire eredetileg tervezték, de eddig ismeretlen pincék is előbukkantak. Így sokkal több bontást és más tevékenységet kellett elvégezni ahhoz, hogy az elképzeléseink ne módosuljanak. Bízom benne, hogy a kulturális negyed birtokbavétele után senki sem fog emlékezni ezekre a kisebb-nagyobb problémákra, hiszen már most látható, hogy egyedülálló kulturális intézmény jön létre Pécsett, amely joggal tarthat igényt a látogatók érdeklődésére.
- A kulturális negyed igazgatója februártól Márta István lesz, a legutóbbi közgyűlés döntött erről. Nem volt pályáztatás, mennyire volt ez tudatos lépés?
- Régi gumicsont a pályáztatás kérdése, amit a jelenlegi ellenzék - bár megszavazta az előterjesztést – előszeretettel előcitál. Ebben a konkrét esetben nem volt pályáztatási feltétel, ezért két lehetőség közül választhattam. Vagy van alkalmas jelöltem a tisztségre, ekkor nem pályáztatok, mert színjáték lenne az egész, amennyiben nincs ilyen személy, akkor természetesen pályázatot írunk ki és próbálunk minél nagyobb merítésből a legjobb jelöltet kiválasztani. Márta István nem ismeretlen előttem, hiszen a Pécsi Országos Színházi Találkozó művészeti vezetője is ő az idei évtől. Több szállal kötődik a városhoz, szereti, és érti amit csinál, olyan szaktekintély, akit nemzetközileg is elismernek, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely Pécs számára nagyon hasznos lehet a jövőben. Mindez amellett szólt, hogy ne pályáztassunk, mivel alkalmasabb jelöltet erre a feladatra keresve sem találhattunk volna.
- Az ellenzék egy pillanatra szóba került. Milyen a viszonya a város vezető politikai erejének velük, mennyire egyszerű az együttműködés?
- A politika sohasem volt egyszerű, ma sem az. A közgyűlésben található ellenzéki pártok a Jobbik, az LMP és az MSZP a saját retorikájára és ideológiájára támaszkodik, ebből adódnak a nyilvánvaló konfliktusok és érdekellentétek. Nem sokkal másabb a helyzet az Összefogás Pécsért Egyesület és a KDNP képviselőivel sem, akik ugyan velünk együtt alkotják a többséget, de azért nézetkülönbségek, viták adódnak különböző várospolitikai elképzelésekkel szemben. Ez nyilván kevésbé látványos, mint a közgyűléseken a nyílt pengeváltások az ellenzék és köztünk, de azért ebben az esetben is komoly viták után születnek meg a kompromisszumok. Jelenleg az tapasztalható a városi politikában, hogy köztünk és az ellenzék között húzódó árkok szélesedtek, ez megjelenik a közgyűlések hangulatában, a hozzászólásokban és különböző demonstratív politikai performanszok alkalmazásában is. Legújabban a jutalmak kérdése borzolta a kedélyeket, amelyet az ellenzéki politikusok megpróbáltak elkenni, bagatellizálni. Az országos politika is beszivárog a városházára, nem lehet gátat szabni ennek sem, de ez már csak ilyen, így kell elfogadni.
- Tekintsünk egy kissé előre, mit rejt a városlakóknak a jövő év?
- Két nagyon fontos dolgot emelnék ki. Az egyik a város gazdaságának konszolidálása, a munkahelyteremtés, a másik pedig a költségvetés stabilizálása. Ha nem történik nem várt jogszabályváltozás, akkor elmondhatjuk, hogy a jövő év lesz az első, amikor a költségvetés egyensúlyba kerül, tehát nem költünk többet, mint amennyi bevételünk lesz. Ezt nagyon egyszerű kimondani, de rengeteg munka és szakértői tanulmány volt ehhez szükséges. Ez lenne az első lépés a felé, hogy Pécs nekiállhasson annak az örökölt adósságállománynak az eltűntetéséhez, amely most nyomaszt bennünket. A többek által bírált szakértői anyag nyomán elkezdett átalakítások teszik lehetővé azt, hogy jövőre ne kelljen működésre hitelt felvennünk, ami hatalmas eredmény. Ez a tanulmány világított rá azokra a teendőkre, amelyek nélkül nem lehetett volna sikeresen beavatkozni a folyamatokba, melyek nélkül nem lehetett volna kilábalni abból az elkeserítő helyzetből, amelyben voltunk.
- A 2015-ös női kosárlabda EB tervezett helyszínei között nem szerepel Pécs, annak ellenére, hogy a sportág hazai fellegvára. Talán létesítmény hiány az oka, tervezi a város, hogy új sportcsarnokot épít?
- Tervezzük, a pontos idejét még nem rögzítettük, de mindenképpen fontos egy ilyen korszerű, nemzetközi igényeket is kielégítő sportcsarnok a városban. Az új adójogi szabályozás teszi ezt számunkra lehetővé, szeretnénk összekapcsolni mindezt a Rátgéber Akadémiával, amely újrapozícionálhatja a várost a kosárlabda térképén. A létesítmény helye még kérdéses, a Lauber Dezső Sportcsarnok jelenlegi helye is felmerült, de egy másik helyszín is szóba került, az Expo Center melletti terület, amely szintén a létesítményhez tartozik, emellett szintén jó érvek szólnak. Bár a férfi és női együtteseink éltek már meg szebb időket is az eredményességüket tekintve, de bízom benne, hogy az infrastrukturális fejlesztéssel a csapatok is profitálnak majd, a város sportszerető lakosságával együtt.
Archívum
Kiemelt partnereink
Hirdetések
Hozzászólások
Lelkük rajta!
HOGY SOK A JAVÍTANIVALÓ? MIKOR NEM?
Szedd fel a szemetet!
Már tettél valami hasznosat.
Tudom, hogy nem te dobtad el, mégis szedd fel!
Már az is javulás, hogy láthatók imitt-amott sárga-mellényes, "hivatalos" takarítók.
Nejlonzsák, és szedik bele az eldobált papír-zsebkendőket, csikkeket, pillepalackokat , stb.
Ne szemeteljünk, mértékkel elégedetlenkedj ünk, DOLGOZZUNK!
De a munkahelyteremt és elöljárói feladat!
TEGYE MINDENKI A DOLGÁT TISZTESSÉGGEL!! !
"- Tekintsünk egy kissé előre, mit rejt a városlakóknak a jövő év?"
Adókat.