A PVSK csak nyerhetett!
2011. november 22. kedd, 07:09
Pucz Péter
Egyéb
Akadnak olyan meccsek, amiket bizonyos klubok „képtelenek” elveszíteni. Ilyen volt a hétfő esti, amikor a PVSK férfi kosárlabdázói a labdarúgókkal mérkőztek meg, mindkét sportágban. Az akció a szakosztályok egymáshoz való közeledése jegyében zajlott le. Szrecsko Szekulovics (balra) mindenesetre jót nevetett az ügyön.
Régebben a PVSK-t gyakran úgy emlegették, mint egy hatalmas sportcsaládot. Ahol a különböző sportágak képviselői jól ismerték egymást, baráti viszonyt ápoltak, a másik meccseire is kijártak. A szakágak vezetői ismét megkezdték a közeledést. Ennek volt a része a kosarasok, és a focisták találkozója, a pécsi Lauber Dezső Sportcsarnokban.
Az évtizedek során egyértelművé vált, hogy a kosárlabdázók szoktak futballozni. A konkurens labdajáték képviselői viszont kevesebbet szoktak palánkra dobálni. Most azonban ennek az ellenkezője is bebizonyosodott!
Klasszikus értelemben a megyei I. osztályú labdarúgók voltak a vendégek. A Balboaca Augustin által irányított „aranylábúak”, a hideg elől behúzódtak a terembe. Ahol el is kezdek játszani, a magas gyűrűre. Igaz, testmagasságban bőven alulmaradtak, ám nem voltak ügyetlenek. Főhet is a feje Szrecsko Szekulovicsnak, kiket csábítson át a „mélyebb” posztokra, az NB I A-csoportjába.
A végén, a csatakiáltás közös volt: PVSK!
Az esélyek kiegyenlítése okán aztán labdát cseréltek a legények, meg végtagot is váltottak. Következhetett a lábbal rúgott játék.
Ekkor kiderült, a jól helyzetbe kerülő Bíró Olivér kihagyta az év helyzetét. Hiába, a kapu összezavarta a kosárlabdázót. Az ellenfélnél Máté Győző, a kispályás büntetőterületen belül, kétszer is ugyanazt a cselt „kajáltatta” meg a védőjével, azután elesett. Reklamált is valami büntetőfélét, ám nem szólt játékvezetői síp. Ja, bíró sem akadt!
A kosárlabdázók kapuját Eilingsfeld János védte, méghozzá nem rosszul. Csak egyszer „bukott le”, amikor szinte „vérhólyagot” rúgott a lasztira. Ekkor többek arcán mosoly futott át, a többiek viszont harsányan kacagtak.
Kiemelkedő egyéniség volt a parkettán Tóth Norbert, aki a kettő méternél magasabb játékosként még világszínvonalon is gondot okozott volna mindenkinek, aki fejpárbajra hívta volna ki. Hosszú alakja ellenére nem pattant el tőle a bőr, ha már arrafelé ment.
Szóval, jót játszottak a fiúk, akik mostantól már nem csupán a híradásokból ismerik majd egymást. Ami a PVSK esetében talán elvárható, ha a hagyományok ápolásáról esik szó!
Archívum
Kiemelt partnereink
Hirdetések
