Programozott egészségpályák - környezeti hatások a terhesség alatt
-bl-
Közélet
A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Székházában, az egészségmegőrzésről szóló előadás- sorozat állomásaként hétfőn este tartott előadást a PTE professzora, dr. Sulyok Endre. Véleménye szerint az egészségmegőrzést, már a leendő anyukáknak el kell kezdeniük a várandósság kezdeti szakaszában.
Ezt a kapcsolatot Parker, angol professzor ismerte fel, még a nyolcvanas években. Azóta nagyszámú klinikai és állatkísérlet igazolta ezt a megállapítást. Véleménye szerint sajnos a méhen belüli kedvezőtlen körülmények olyan hatásokat idéznek elő, amelyek a későbbiekben, akár évtizedek múlva, felnőtt korban, szív és érrendszeri, vagy egyéb megbetegedéseket okoznak.
Azóta nyilvánossá vált, hogy a dohányos nőknek rosszabb a placenta keringésük, alacsonyabb súllyal születnek a magzatok, de érdekes módon a II. világháború alatti nagy hollandiai éhezés idején született gyerekek a későbbiekben felnőtt korban elhízással küszködtek, ami szintén számos egészségügyi problémával járt. A mai becslések szerint ma Magyarországon mintegy tízezer újszülött születik, akinek e tekintetben komoly rizikó faktora van. Ez a hazai újszülötteknek mintegy tíz százaléka.
Nemzetközi kutatások szerint az alacsony születési súly csak azokban a családokban okoz kockázatot, ahol a jövedelmi viszonyok gyengék.
Sulyok professzor szerint az orvostársadalom felelőssége elsősorban a méhen belüli sorvadások és a koraszülések megelőzése, a fokozottabb terhesgondozás, és az intenzív újszülött ellátás feltételeinek javításában van.
Nemzetközi kutatások szerint az alacsony születési súly csak azokban a családokban okoz kockázatot, ahol a jövedelmi viszonyok gyengék.
Sulyok professzor szerint az orvostársadalom felelőssége elsősorban a méhen belüli sorvadások és a koraszülések megelőzése, a fokozottabb terhesgondozás, és az intenzív újszülött ellátás feltételeinek javításában van.
Archívum
