Utcanevek nyomában, közel fél évezreden át
2013. április 23. kedd, 12:39
Irodalom
A helynév vagy földrajzi név valószínűen egyidős a civilizációval. A legkorábbi időktől a megfigyelések és helyazonosítások tették lehetővé, hogy elődeink tájékozódni tudtak közvetlen környezetükben, majd távolabbi vidékeken is. A tájismeretek lassan helynevekben rögzültek, s ezt a tudást örökítették át az egymást követő nemzedékek. A helynevek, ennélfogva, az emberiség történetének szavakban fennmaradt érdekes és fontos dokumentumai. Erről írt értékes könyvet Pesti János, „Pécs utcanevei 1554–2004” címmel (képünkön a mű borítója).
A mi világunkban – szerencsénkre – a helység- és utcanevek jól eligazítanak bennünket abban, hogy célhoz érjünk. Régészeink szerint Pécs római kori elődjének, Sopianaenak már lehettek utcái s vélhetően utcanevei is. A római birodalom felbomlása után az ideérkező népcsoportok ugyancsak adhattak neveket, a még megmaradt utcáknak.
Pécs belvárosában a XIV. évszázad elején, nagyjából a maival egyező utcahálózat létezett, ám az utcanevek első írásos adatai csak 1554-ból maradtak fenn a török adóösszeírásokban. Ebben a most megjelent könyvben csaknem félezer év utcaneveinek történetét foglalta össze a szerző. Lokalizálta Pécs történeti utcaneveit, és elvégezte ennek a soknyelvű, ezért különösen érdekes névkincsünknek névtani, helytörténeti vizsgálatát.
A mai utcanevek névtani (szemantikai, morfológiai) elemzésén kívül megtalálhatja az olvasó ebben a műben az utcanévadás nyelvesztétikai jellegzetességeiről és a névhasználat nyelvhelyességi problémáiról szóló fejezeteket is. A könyvben térképek, táblázatok, utcanévjegyzékek segítik az olvasót a névrendszertani összefüggések felfedezésében, valamint a régi és a mai utcanevek kapcsolatainak gyors felismerésében. Ehhez nyújt segítséget a mű.
Archívum
Hozzászólások
Kivéve persze a Hajnalka, Boglárka, Rét, Virág, stb. neveket! De ez így van jól.