Páros balhé az áruházban
2013. május 08. szerda, 08:15
Jegyzet
A mennykő – szokásához híven – váratlanul csapott le. Tette ezt egy férfi személyében, aki olyan ordenáré módon viselkedett egy pécsi nagyáruházban, amire nehéz szavakat találni. A krapek fejében uralkodó sötétség már-már félelmetes volt. Kezében egy pillepalack borral (képünk illusztráció), úgy kelt ki magából, hogy az megbotránkoztató volt. Miközben ő volt a bunkó, másra haragudott, de végül megtalálta a számára kedvező megoldást.
A gond eredője az volt, hogy egy „Sanyi” tetoválással feldíszített hölgy, emberünk élete párja beállt a sorba a nagyáruházban, a fizetés feltett szándékával. Mivel pedig haladt a futószalag, hát előrébb is jutott a szerencsétlen némber. Fizetett, lassan távozott, ekkor kezdődött a balhé.
Mert asszonyunk élete ura és parancsolója még bent bolyongott a polcok között, egy kétliteres borral a kezében. Mikor azonban meglátta „alattvalóját”, rá várakozva, elszakadt nála a cérna. Elkezdett káromkodni, mint a záporeső, dőlt belőle minden ocsmányság, ami csak eszébe jutott, az ízléstelenség kategóriájában.
Csak zárójelben érdemes megjegyezni, az idióta úgy viselkedett, hogy ha ennyi energiát a tanulásra fordított volna, akkor most egyetemi katedrája lehetne. De nincsen, vagy csak nehezen képzelhető, hogy mégis bitorol olyat.
Az „agymenés” lényege az volt, ő bizony nem áll sorba, inkább otthagyja a vágyott nedűt. Az persze már eszébe sem jutott, hogy oda tegye vissza a lőrét, ahonnan elorozta korábban. Ledobta a szajrét egy üzemen kívüli pénztárhoz, majd átlépett a fémkorláton, derék módon távozva.
Kint még dúvadként járt le-föl, miközben pocskondiázta a szatyorral toporgó, „összefirkált” társát. Aki nagyon nem mert neki visszaszólni, inkább bárgyú módon pislogott a hangoskodóra.
Lassan jönnie kellene a csattanónak (nem a pofonnak!), de végül az sem maradt el. Az ék egyszerűségű ürge, aki olyan bátran hajította el a hegy levét, végül visszazavarta gyűlölete célpontját a boltba. Számára ez afféle köztes megoldás volt. A tekintélyén nem esett csorba, mégis hamarosan berúghatott.
Pszichológusok doktori disszertációt írhattak volna a jelenségből. Ami nem fikció, hanem maga a valóság, 2013-ban, felénk, itt Pécsett. Bár a helyszín nyilván nem jellemző, máshol is lehetett volna a kéretlen, felzaklató műsorszám.
Archívum
Hozzászólások