Kultúrában utazunk

A Zsolnay Fesztivál első napján egy igazi világsztár bandával találkozhatott a közönség. Miközben Pécs felett átvonult egy mini armageddon, az E78-ban is elszabadultak az energiák. A 70-es és 80-as évek zenéit nagyon szerethető módon újrahasznosító együttes sikerének receptje: a 60-as éveket idéző hangulatok, a francia „új hullám” atmoszférájának keverése a bossa novával, na és az énekesnők, akiktől él a produkció.  (Képünkön: Phoebe Killdeer és Mélanie Pain - fotók: Horváth Csaba)

A pécsi közönség láthatóan nagyon élvezte az előadást. Hallhattuk az összes nagy slágert: "Master and Servant", "The Killing Moon", "Dance with Me", "In a Manner of Speaking", "Too Drunk to Fxck"...Hatalmas bulit csaptak, remek színpadi látványt kaptunk, kiváló zenei élményben volt részünk. Rögtön koncert után lapunknak néhány percre lehetősége volt találkozni az együttes három énekesnője közül kettővel, Phoebe Killdeerrel és Zulával.

- Hogyan éreztétek magatokat a pécsi fellépésen?

Nagyon izgalmas volt. Mindig kihívás új közönség előtt fellépni. De szerintem sikerült (mosolyog).

- Ma érkeztetek. Gondolom, hogy a mai nap a készülődéssel telt. Holnap marad egy kis időtök megnézni Pécset?

- Igen ma érkeztünk, és sajnos nem tudunk maradni, mert holnap még Budapesten vár minket egy koncert.

- Mikor és hogyan csatlakoztatok az együtteshez?

Zula: A sztori számomra egy-másfél évvel ezelőtt kezdődött. Szépen lassan épültem be a csapatba. Amikor az együttes új koncepciót dolgozott ki, új jelmezekkel, látvánnyal rukkolt elő, akkor én is beléptem, először "csak" táncosként (ezt a koncert elején láthattuk is – a szerk.). Én lettem az új show táncos attrakciója. Aztán szépen lassan egyre inkább belefolytam a zenekari ügyekbe és ma már a Nouvelle Vague egyik énekese is vagyok.

Phoebe: Az enyém egy „kicsivel” régebben kezdődött. Akkor csatlakoztam a Nouvelle Vague-hoz, amikor Camille, az előző énekesnő kilépett és a második albumhoz új énekeseket kerestek. Kipróbáltam magam. A menedzserem elküldött egy demót Marc Collinnak, a zenekar egyik vezetőjének, aki meghallgatta és az első kérdése az volt: át tudsz jönni holnap Londonba? Meglepett ez a rövid határidő, de természetesen igent mondtam. Ettől kezdve három éven keresztül együtt játszottunk. Most a saját projektemben dolgozom, mely a Phoebe Killdeer & The Short Straws nevet viseli. Ezért mostanában már csak néhány fellépésre térek vissza, amilyen például a mai este is volt. A ma esti koncert számunkra is különleges volt. Mélanieval (Mélanie Pain, a Nouvelle Vague vezető énekesnője - a szerk.) három éven keresztül énekeltünk együtt, és nagyon jó érzés volt újra együtt lenni a színpadon. Ez a banda kicsit olyan, mint egy család. (Az együttesről tudni kell, hogy a két alapító, Marc Collin és Olivier Libaux gyakran hív meg a csapatba vendégművészeket, az énekesnők cserélődését igen nehéz nyomon követni -  a szerk).

 A képre kattintva tekintse meg a koncerten készült galériánkat!

- A Nouvelle Vague legutóbb 2010-ben jelentetett meg albumot, az is egy best of-válogatás volt az előző lemezekről. Számíthatunk mostanában új CD-re tőletek?

- Igen, talán jövőre. De Marc Collin egy új projekten dolgozik jelenleg, úgyhogy elképzelhető, hogy a Nouvelle Vague-ból valami teljesen más lesz.

Amit a Nouvelle Vague kitalált, az Európában hálás közönségre talál, többek közt itt Pécsett is. Hogyan fogadnak titeket a világ más részein?

Meglepő módon a zenénk nagyon népszerű Ázsiában, Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban, sokkal jobban, mint Franciaországban. A saját hazánkban kevésbé ismernek minket, mint a világ többi táján. Persze ez annak is köszönhető, hogy járjuk a világot, Franciaországban nagyon keveset koncertezünk.

- Mennyire van tele az idei naptár?

Jelenleg egy három hónapos turné közepén vagyunk. A turnébuszunk megjárta Amerikát, most Európában koncertezünk, voltunk Ázsiában. Két napja még Kínában voltunk. Júniusban Németország, aztán néhány nap pihenés, szeptemberben viszont újra teljes gőzzel. Dél-Amerikában kezdünk, a turné végállomása Isztambul lesz.

- Visszajöttök mostanában Magyarországra?

- Nagyon reméljük. Jól érezzük itt magunkat.