Zsolt végleg a hegyen maradt

2013. május 22. szerda, 19:34 Bereczki Lajos Jegyzet
PDF
Szakértők egy százalék esélyt látnak arra, hogy Erőss Zsolt és társa Kiss Péter élve kerül elő a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsa alól. Ez bizony nem nagy sansz, mondhatni aggasztóan kevés. Tizenegy éve őrzök tőle egy fémbögrét, amely fenn volt vele 2002-ben a Himaláján, akkor az első magyar Csomolungma csúcshódítójaként idehaza hősként ünnepeltük.

Maga volt a megtestesült akaraterő, igaz oxigénpalackkal sikerült a második nekirugaszkodás után a csúcshódítás, ám mégis, az első honfitársunk volt, aki a világ tetején járt. A tizennégy nyolcezer méter feletti hegyből tízet megmászott, 2010-es tátrai balesete óta kettőt már protézissel.  2011-ben, mindössze egy évvel a balesete után a Lhoce (8516 m), majd most a Kancsendzönga (8586 m) következett, valószínűleg utoljára.
 
Az erdélyi származású hegymászó már csak két hegycsúcsnyira volt a világsikertől, amely a14-ből 14-et jelentette volna, ráadásul egyetlen volt a profi hegymászók között, akinek a jobb lába térdtől lefelé protézisben végződött.

Bizonyára nagy motiváció volt a 68-as születésű Erőssnek, hogy két gyermeke a négyéves Gerda és a kétéves Csoma még meglehetősen sok törődést és támogatást igényelnek. Hát igen. Ennél a pontnál meg kell állnunk.

Zsolt 2002 óta kizárólag hegymászásból élt. Önálló expedíciókat indított, ismert és sikeres ember lett. Tizenkét nyolcezres csúcsot kipipált, nem sokan előzték meg a nemzetközi mezőnyben, talán csak azok, akik annyi pénzzel rendelkeztek, hogy a sherpák felvigyék őket  a csúcsig. Ő nem volt a külső segítséggel való csúcshódítás híve. Ment, mert hajtotta a kihívás és a teljesítmény kényszere.

Nem gondolt arra, hogy a gyerekeknek senkire sem lesz jobban szüksége, mint rá. A végzetes hegyen lefelé haladva bizonyára már erre is gondolt. Talán utoljára. Bár ne így történt volna!


Hozzászólások

 
0 #6 Menekse 2013-05-26 18:09
Az átlagember sajnos, ezt nem tudja felérni ésszel...Sok nő példát vehetne feleségéről, aki a képernyő és a mikrofonok kereszttüzében milyen méltósággal viseli ezt a tragédiát!
Idézet
 
 
0 #5 Menekse 2013-05-26 18:09
A legtöbb hétköznapi ember hétköznapian, átlagosan tud gondolkodni, és nem képes dolgokat "felülről "nézni. Vitába szállok a cikk írójával, miszerint: "Nem gondolt arra, hogy a gyerekeknek senkire sem lesz jobban szüksége, mint rá." Szerintem gondolt. Igaz,hogy a szülő számára a gyermeke a legfontosabb-valószínűleg ezt ő is tudta.Egészen biztos vagyok abban, hogy nem csupán a Himalája szentélyét akarta látni naplementekor...Azt is el kell ismernünk, hogy ilyen extrém teljesítményekr e csak kevés ember képes, ennélfogva a gondolkodása sem volt az emberek többségéhez hasonló.Ő azzal, hogy 12 óriási csúcsot megmászott a Himalájában, nem csupán saját magáért tette. Hanem miért is? Azért, mert azt szerette volna, hogy egykori hazája, a Székelyföld és az, ahol jelenleg élt, nevezetes legyen általa. Sokat tett a hazájáért!
Idézet
 
 
0 #4 Spéci 2013-05-23 19:27
Isten nyugtassa őket!
Idézet
 
 
-2 #3 inter 2013-05-23 10:23
Minek kellett kóricálni két ilyen kisgyerek mellett kóricálni. Azért csurrant, cseppent valami, ennyire nem kelhetett a pénz. Vagy a vére hajtotta? Egyik sem szerencsés.
Idézet
 
 
-1 #2 Mountain 2013-05-22 20:10
Én is arra gondoltam, hogy egy ilyen ember nem halhat meg egy idősek otthonában.Ha ottmaradt a hegyen, a legjobb a sok rossz forgatókönyv közül.
Idézet
 
 
0 #1 Menekse 2013-05-22 19:55
Lehet, hogy az élete lett a halála.
Talán még van remény!
Idézet
 

A hozzászólásokat lezártuk. Nem küldhet több hozzászólást.

Hirdetés
Hirdetés