Közösségi pártosság
2013. július 27. szombat, 12:03
Jegyzet
Háttal – állítólag – nem illik, nem szabad, mondatot kezdeni. De hát mit tegyünk, ha nem lehet eldönteni, mit szólna a kiváló publicista, Rab Ferenc, egykori pécsi újságíró, a mostani világhoz. Mert korábban, a helyi napilapban, vasárnaponként volt egy állandó rovata, „Rádió mellett…” (a képünk látható stúdió illusztráció) címmel. Amit sokan imádtak, olvasták örömmel, zsörtölődve, ki-ki vérmérséklete szerint. De a mai rádiózás már más, mint volt az. évtizedekkel ezelőtti.
Nagy égi áldásként, egy korábban csak Budapesten, illetve annak körzetében fogható rádióműsort már Pécsett is lehet fogni. A nevét persze itt felesleges lenne leírni, főleg, mert annyit nem ér. A dolog lényege, hogy léteznek közszolgálati, illetve kereskedelmi csatornák. Ezek között, a kettő határán tölt be valamilyen szerepet, az úgynevezett közösségi rádiózás, amiről most említés vagyon.
Arról – mármint a közösségi típusúról – a feljegyzések azt tartják, általában helyi rádióról szokott szó ejtődni. Mindez, ebben az esetben tökéletesen nem valósul meg. Még akkor sem, ha bizonyos időszakokban, rendszeresen, Péccsel kapcsolatos híreket is mondanak. Mindez olyan, mintha Budapesten, a Bécsi úton közlekedő buszról azt állítanánk, köze van az osztrák főváros közösségi közlekedési hálózatához. Hát, bizony nincsen!
De az ilyen műsorszórás eredeti célkitűzései között szerepel még néhány kitétel. Egyik szerint, olyanok kapnak benne hangot, akik máshol nem juthatnak lehetőséghez, el vannak nyomva, a diktatúra minden diszkrét eszközével. Nos, ha ez így lenne ebben az esetben, az már felérne egy temetési kabarétréfával. Mert olyan ugye – legalábbis az életben – nem nagyon akad, eddigi ismereteink szerint.
Szóval, osztja az észt az itt még csak nemrégen fogható fórum. Természetesen pártosan, elfogultan, részlehajlóan, az objektív tájékoztatást teljes szemellenzővel maga előtt tartva. Megy az agymosás, ami egyben nagymosás is.
Így bővült tehát a paletta, cseppet sem tervszerűtlenül. Maga a módszer nem volna rossz, ha mindezt a „zártközösségi”, alig létező, mesterséges névvel említenék, mint irányzatot. Persze, azért még akad egy menekülési útvonal. Akinek mindez nem tetszik, legfeljebb más állomásra ugrik át. Hát ezért nem lehet tudni, Feri bátyánk hová tekerné a gombot.
Archívum
Hozzászólások