A jó gazda gondatlansága
2013. november 03. vasárnap, 14:32
Jegyzet
Sokat akart a vagyonkezelő, de nem bírta a farka. Ja, bocsánat, az a szarka volt, de a többi, nagyjából igaz! Méghozzá Pécsett, a városi vagyonra, annak bérbeadására. Az azt kezelő cég ugyanis emelte, emelte a díjakat, míg végül aztán senkinek sem kellett a belvárosi üzlet, a Király utcában (képünk illusztráció, a helyszínről). Ami éves szinten, mintegy 15 millió forintos kiesést jelentett, ezen igazságot meg nehéz megmagyarázni, bár nem lehetetlen feladat.
Azt már soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha a vagyonkezelő holding nem emelni, hanem csökkenteni akarta volna a bérleti díjat. Mert a korábbi összegnél kevesebb folyt volna ugyan be a kasszába, de a legutóbbi év nulla forintjánál mindenképpen több lett volna a pénztárban. Ennek kijelentéséhez nem szükséges sem matematikai, sem közgazdasági zsenialitás.
Mert az egyik, a megyeszékhely centrumában lévő, két évtizednél hosszabb ideje működő üzletház, a fokozatos díjemelések miatt, egyszer csak kivonult az utcából, de még a városból is. Pedig nagy népszerűségnek örvendtek a termékeik, amik ráadásul vásárlókat vonzottak a sétálóutcába. De alkudozni akartak az üzemeltetők, a manőver viszont nem jött nekik össze.
Teljesen megbízható forrásból tudható, miszerint a cég havonta, 1,3 millió forintot fizetett. Nem szokott késni, tehát megbízható partnernek számított. Mivel pedig az utóbbi évszázadokban, felénk a Gergely pápáról elhíresült naptár van érvényben, az tizenkétszeres összeget jelentett, vagyis 15,6 milliót.
Még egy 50%-os árengedmény (ami azért teljesen lehetetlennek tűnik) esetén is meg lett volna 7,8 m8liió, miközben az épület állaga sem romlott volna. Mert azért az ottani kereskedők vigyáztak rá, saját, jól felfogott érdekükben. Hiszen a vevők is joggal kerültek volna el egy „lepattant” értékesítési egységet.
Mivel azonban a tulajdonos igyekezett egyre felfelé srófolni a remélt bevételt, hát lassan, de biztosan, el is jutott a láthatatlan forintig. Most is bárki kiveheti az ingatlant, bármilyen tevékenységet végezhet ott (bizonyos keretek, meg a jó ízlés határán belül). De ha ehhez még képzeletben hozzácsapjuk a többi, üresen álló helyiséget, akkor érdemes elgondolkodni azon, milyen módon sáfárkodnak a javainkkal, az arra hivatottak.
Persze, erre lehet azt válaszolni, hogy bármikor jöhet egy tehetős vállalkozó, aki mindent megad, amit csak kérnek tőle. De amíg ez nem történik meg, addig minden feltételezés, ilyen logika, csak sántító okoskodás.
Archívum
