Kultúrában utazunk

Senki sem tudja a lakatok, zárak számát, de több ezerre becsülhetőek. Az országban, talán a világon is egyedülálló módon gyűlt össze rengeteg „eszköz” Pécsett, a Janus Pannonius utcában, már két helyen is. Eredetileg csak egy lakatfal létezett, de a nagy népszerűség miatt a kettő közül most az egyiket fel is újították, hogy az elkövetkező időszakban is legyen helye a kattintóknak, akik örökre ott akarnak maradni, valamilyen emlék okán.
A legnagyobb lakatot a város tette ki (képünkön).
A Budapesti Görög Önkormányzat elnöke, Koranisz Laokratisz is eljött szerdán délután a pécsi belvárosi utcába, mert úgy érezte, ott a helye. Mivel a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban számos esetben mutatkozhatott be az általa is képviselt népcsoport, hát nem hagyhatta ki a kínálkozó alkalmat, hogy elmondja, mennyire jó dolog ezen hagyományok ápolása. Mármint a lakatolásé, nem is beszélve arról, ha görögök teszik mindezt.

Egy városi zárszerkezet is felkerült a rácsozatra, amit Nagy Csaba, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint Alasztics Péter szobrász közösen helyezett el. A rozsdamentes alkotás nagy művészeti értéket ugyan nem képvisel, de alkotója arra azért büszke lehet, hogy spontán ötlete megvalósulhatott.

A lakatok eredetét, gyökereit vizsgálva csak feltevések léteznek. Állítólag az első darabot egy végzős középiskolás tette fel, mert akadt egy felesleges darabja, talán éppen egy iskolai tároló zárására szolgáló, feleslegessé vált tárgy. Azóta a városi legendák szerint a szerelmesek, illetve azok élnek hasonló cselekedettel, akik mindenképpen szeretnének visszatérni egykor Pécsre.

Most már mindegy is, miért a sok-sok emléktárgy, de a jövő generáció képviselőinek is lesz lehetősége arra, hogy éljen a kínálkozó eséllyel. Annak viszont semmi alapja sincsen, miszerint a helyi „lakatlobbi”, hovatovább a „lakatmaffia” állna az ügy hátterében.