Kultúrában utazunk

Három új bemutatót láthattunk a Bóbita Bábszínházban az elmúlt évad során, amelyeket egy közös vonás kapcsolt össze. Sramó Gábor igazgatóval beszélgettünk az éppen lezáruló évadról, valamint az előttünk álló nyár programjairól, amelyek között szerepel külföldi turné, fesztiválszereplések, nyári táborok, sőt, rendhagyó módon, egy teljesen új bemutató is. (Képünkön: jelenet a Dzsungelmese, avagy Kisoroszlán keresi a sörényét című előadásból, amellyel júniusban külföldön is szerepelt a Bóbita társulata, fotó forrása: Bóbita Bábszínház)

- Az elmúlt évad bemutatóit összegezve azt mondhatjuk, hogy háromból legalább kettő a női karakterekre koncentrált. Mi volt emögött az elgondolás?

- Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy mind a három. Az Aranyszívű Juliska-nál egyértelmű volt, hogy a bábszínház négy művésznőjére nagyon passzol ez az előadás, amit én rendeztem, szereti a közönség, a Lázár Ervin Programban is játszottuk. A következő, Hauff A kőszív című meséjéből készült, Markó Róbert által írt és rendezett előadás is tudatos választás, amely Papp Melinda jutalomjátéka volt. Ez egy nagyon szép és izgalmas előadás lett, és örömmel közlöm, hogy az Ördögkatlan Fesztiválon, Beremenden a Kovácsműhelyben fogjuk játszani a nyáron. A Pöttöm Panna esetében pedig az előadás címében is benne van, hogy női főszereplője van: ez egy szerethetőbb, kevésbé szomorú Andersen-meséből készült. Schneider Jankó író-rendező abban gondolkodott - amit sikerült is megvalósítani - , hogy ne legyen passzív a címszereplő, akivel csak úgy megtörténnek a dolgok, hanem aktív, saját véleménnyel rendelkező, erőteljesebb karakterrel találkozzon a néző. Mindig izgalmas kihívás írónak, rendezőnek egyaránt, hogy a mesékben levő, sokszor passzív főszereplőket hogyan lehet hús-vér karakterré formálni. Hiszen más egy mesét olvasni, és más, amikor azt el kell játszani. A színésznek is másféle kihívást jelent, amikor csak úgy „van” az adott szereplő, jelen kell lenni, de semmilyen kézzelfogható karaktere nincs. Azonban úgy gondolom, hogy az említett három előadásban sikerült nagyon izgalmassá tenni a szereplőket. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ez egy erős és aktív női karaktereket felvonultató évad lett.

- Hogyan fogadta a közönség ezeket a darabokat?

- Természetesen elfogult vagyok és szeretem az összes Bóbitában megszületett előadást, de részrehajlás nélkül azt mondhatom, hogy mind a három előadást nagyon jól fogadta a közönség. Különösen hálás, hogy a Pöttöm Panna-ban például vannak állatfigurák is, és az egész mese szerethető. Az is igény szokott lenni a közönség részéről, hogy ne legyen erőszak a mesékben. Amennyire lehet - és a dramaturgia megengedi -, gyakran „lágyítunk” is az eredeti történethez képest. Az Aranyszívű Juliska eredeti meséjében a gonosz mostohát tűzre vetik, nálunk csak száműzetésbe kell vonulnia.

- A daraboknak nem csak a központi karakterei, hanem a látványvilága is különleges volt, hiszen például a Pöttöm Panna-ban egyetlen báb szerepel, A kőszív-ben pedig tárgyanimációt használtatok.

- Igen, az az izgalmas a bábszínházban, bábművészetben, hogy egy-egy előadást nagyon színes formai palettán lehet megvalósítani. A Pöttöm Panna esetében Jankónak az volt az elképzelése, hogy a piciséget úgy lehet még jobban felnagyítani, ha a címszereplő egy negyven centis báb, a többi figura pedig emberméretű, akik állatjelmezt kapnak és így játszanak. Így a díszlet sokkal nagyobbá tehető, és ez izgalmas, flexibilis tereket tud megteremteni. A kőszív esetében tárgyanimáció van, ami ritkábban jelenik meg a bábdarabok színrevitelekor. A legtöbbször ezen technikánál addig variálják a tárgyakat, amíg a tárgybábból inkább báb lesz, mint tárgy. Ebben az előadásban viszont bátrak voltak az alkotók, mert meg mertek maradni a tárgyaknál, ezáltal nagyon különleges vizuális játék született, ami megmutatja, mennyire tág művészeti ág a bábjáték. A legelső előadás, az Aranyszívű Juliska kicsit klasszikusabb, igazi bábokkal játszanak a színészek, az a klasszikus mesét idézi. Amikor megkérdezzük a nézőink véleményét, hogy mit gondolnak az előadásainkról, illetve a bábszínház repertoárjáról, szinte elsőként azt mondják, hogy lenyűgözi őket a sokszínűsége, mert mindig meglepetést kapnak és rácsodálkoznak, hogy hányféle stílusban lehet egy bábszínházban alkotni.

Jelenet A kőszív című előadásból

- Beszéljünk azokról a darabokról, amiktől elbúcsúztatok ebben az évadban. Ilyen volt többek közt a Torzonborz és a holdrakéta, a Torzonborz-trilógia záró darabja.

- A Bóbita egyik zászlóshajója a Torzonborz-trilógia. Nagyon sok előadást játszottunk és számos sikert értünk el vele. Most egy kicsit pihentetni fogjuk, de semmiképp sem az a cél, hogy örökre eltűnjön a süllyesztőben, hanem néhány év múlva visszahoznánk, akár a teljes trilógiát. Ebben természetesen az is benne van, hogy Torzonborz és csapata egy újragondolt szereposztással jöjjön vissza. A történet lezárult, nem lesznek előzmény-darabok, illetve további folytatások. Véleményünk szerint ez így kerek. Ezen kívül további előadások is lekerülnek a műsorról, szintén azzal a kiegészítéssel, hogy csak egy időre. A Lenka és Palkó-tól személyi változás miatt veszünk búcsút, ugyanis Lenti Hunor, aki nem csak díszítőként és ügyelőként dolgozott itt, hanem néhány előadásban szerepelt is, távozik a társulattól. Az ő pótlására majd egyszer valakinek be kell állnia az előadásba. Hunor helyére régi-új kolléga jön, Ludvig Gábor, aki már volt nálunk díszítő és ügyelő. A Szép Cerceruska és a Kacor Király szintén emiatt kerül le a műsorról, de mindegyikük több évadon keresztül ment nálunk. Úgy gondoljuk, hogy az is egy szerencsés dolog a bábszínházban, hogy pár évente új közönségünk van, akiknek ezek az előadások újra elővehetők és játszhatók lesznek.

- Milyen kiállítások voltak az évad során a bábmúzeumban?

- Kós Lajos századik születésnapja alkalmából 2024 őszétől december végéig volt látogatható a „Kós Lajos 100” című emlékkiállításunk, majd idén év elején került fel a „Robin Hood – A kiállítás”. A tárlat különlegessége, hogy a tervektől, szövegkönyvtől, fotóktól kezdve a több éven át nagy sikerrel játszott előadás teljes díszlete, paravánrendszere, bábjai és jelmezei is láthatók, amelyeket körbe lehet sétálni. Át lehet élni, be lehet tekinteni egy előadás kulisszái mögé. A kiállítás annyira szép és sikeres, hogy tavasszal nem is bontottuk le, hanem meghosszabbítottuk 2025 augusztus végéig, így még a Szamárfül Fesztiválon is meg lehet tekinteni.

- Úgy tudom, hogy a Szamárfül Fesztiválra egy igazi különlegességgel készültök. Erről mesélj, kérlek!

- Igen, nem megszokott módon egy augusztusi bemutatóra készülünk, így az évadnyitóra lesz egy új előadásunk, amit egy pályázatnak köszönhetünk. A Csorba Győző Könyvtárban dolgozik Simonfalvi Ancsa, akinek a nagysikerű első mesekönyvéből, az Ali király karácsonyi vacsorája-ból készül az Ali király ünnepi vacsorája című előadásunk a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházzal koprodukcióban. Ez azt jelenti, hogy Marosvásárhelyről jön a rendező, Bonczidai Dezső – aki tavaly a Pityi Palkó-t rendezte a Bóbitában –, és a zeneszerző, Apostolache-Kiss Zénó, tőlünk pedig a dramaturg, Papp Melinda és a tervező, Nagy-Kovács Géza. További érdekesség a próbafolyamat, ugyanis az itteni színészgárda bepróbálta, bepróbálja ezt az előadást, és augusztustól január végéig Pécsett játsszuk, azonban most próbálnak a marosvásárhelyiek, az ottani színészek, nekik előbb lesz a bemutatójuk, június közepén. Ezután kerülnek hozzánk a díszletek és a bábok, amit majd jövő január végén viszünk vissza nekik, aztán fél évig ők fogják játszani. Így egy izgalmas, és hozzá kell tenni, költséghatékony produkció jön létre két városban is. Nekünk a Szamárfül Fesztivál nagyon jó alkalom lesz egy augusztus végi bemutatóra.

- Hogyan telik a nyár a Bóbitában és a társulat számára?

- Június elsejével a társulatnak egy kétállomásos külföldi turnéval indult a június. Először Marosvásárhelyen játszották a Dzsungelmese, avagy Kisoroszlán keresi a sörényét című előadást, utána pedig Kassára mentek a VIRVAR Nemzetközi Bábfesztiválra, ahol szintén ezt a darabot adták elő. A Bóbitában egészen június 19-ig lesznek előadások, az iskolai tanév meghosszabbodásával a mi aktív játékidőszakunk is megnő. Ekkor úgy tartunk évadzárót, hogy nem zárunk be, mert a Lovagi torna nevű szabadtéri játszóterünkkel részt veszünk a hónap végén megrendezésre kerülő Kabóciádén, Veszprémben, majd egy héttel később Győrbe, a Győrkőc Fesztiválra visszük szintén ezt az interaktív játékot. Kezdetüket veszik a nyári táborok is, júliusban és augusztusban két-két turnussal úgy, hogy az augusztusi táborok párhuzamosan kerülnek megrendezésre, az egyik csapat a nagyteremben, a másik pedig a kamarateremben lesz. Minden táborvezető páros leadott egy elképzelést, életkor (5-9 és 6-12 éveseknek) és tematika (pl. árnyszínház, papírszínház) szerint is különbözni fognak ezek a táborok. Még várjuk az érdeklődőket, jelentkezőket. Az említett bemutató miatt pedig korábban, augusztus 18-án lesz az évadnyitónk, és kezdődnek az Ali király próbái.

- A Vojtina Bábszínház és a Korngut-Kemény Alapítvány 2025 januárban hirdetett drámapályázatot Kemény Henrik születésének 100. évfordulója alkalmából, amelyre a Bóbita egyik színésze, Rácz Attila is beadott egy pályamunkát.

- Így van, a Vitéz László a hivatalban című darabot, ami remek írás, a klasszikus Vitéz László-i történetek stílusában íródott. Azt tudtam, hogy Attila a Pityi Palkó című előadásban is aktív volt a dramaturgiát és a szöveget illetően. Ebből is látszik, hogy nagyon érdekli őt a vásári bábjáték, az utcaszínházi bábos forma. Tehát Attila megírta és beadta a darabot, amely bekerült a beküldött 33-ból a legjobb öt pályamunka közé. Az első öt darabot könyv formájában is kiadja a pályázat kiírója, a debreceni Vojtina Bábszínház illetve a Korngut-Kemény Alapítvány, sőt, az ötből az egyik darabot be is fogják mutatni.

- Miről szól a Vitéz László a hivatalban?

- Vitéz László engedélyt szeretne kérni egy kutyaól építésére, és a Vitéz László-történetekben szokásos túlzások és a bürokrácia kifigurázása kerül előtérbe, amikor hősünk szembesül azzal, hogy mennyi minden kell egy hivatali engedélyhez.

- Ezek szerint ez a darab egyfajta mai görbe tükör is.

- Igen, abszolút mai történet, kicsit felnőttesebb témával. Azonban ez nem újdonság, hiszen a vásári bábjátékok mindig több réteget szólítanak meg, vagyis nem csak a gyerekekhez, hanem a felnőttekhez is szólniuk kell és az aktualitásokkal is mindig foglalkoznak, ezáltal minden ilyen előadásba bekerülnek a nagyérdeműt éppen foglalkoztató kérdések is.