Versek, fotók, fiatalok

2013. április 13. szombat, 12:24 Bereczki Lajos Irodalom

A költészet napja alkalmából szerda este szavalóverseny zajlott, majd fotókiállítás nyílt a Hajnóczy Kollégiumban, melyen a megye kollégista középiskolásai vettek részt. A tematikus tárlaton versillusztrációkkal jelentkeztek a fiatalok, így teremtve nagyszerű közeget többek között a szavalóverseny eredményhirdetéséhez.

Kálecz Rudolf, a kollégium egyik tanára invitál az eseményre, a Hajnóczy földszinti étterme most ideiglenesen átalakult kiállító és közösségi térré. Ahogy ezt egy ilyen intézménynél megszokhattuk, minden a diákok érdekében történik, most éppen ez a funkció szolgálta az eseményeket leginkább. A tanár úr is izgatott, kíváncsi, hogyan fogadják a látogatók az alkotásokat, hiszen a fényképek az ő irányításával működő fotószakkörben készültek és bizony hosszas előkészületek után kerülhettek bekeretezve a falakra.
A műveken itt-ott modellek is feltűnnek, egy magas fiúhoz lavírozunk a tömegben, ő is látható az egyik fotón. Tamicza Dávid másodikos a Leöweyben és két éve foglalkozik komolyabban a fotózással, erről és a kiállításról kérdezem.

-   Hol találkozott a fényképezés művészetével először?
-   Egy médiatáborban kezdett el igazán érdekelni fotózás, melyet aztán a kollégiumi fotószakköri munka követett, ahol - mint a képeken látszik - alkotóként és modellként is megjelenek.

-   Melyik vers mozgatta meg a fantáziáját?
-   Egy József Attila vers volt, amelynek a címe Téli este. Először a képet választottam, ki és ahhoz kerestem verset, amely úgy érzem igazi telitalálat volt, mert a szövege olyan, amely mögé sokmindent beleláthat az ember.

-   Mikor készült a fotó?
-   Nemrég, március 16-án, amikor hirtelen téliesre fordult az idő. A Mecsek kapunál készítettem a felvételt, melyben a behavazott lépcsősor látványa ragadott, meg, szép fények voltak és úgy érzem jól sikerült a hangulatot is megragadnom.

-   A modellség hogy jutott eszébe?
-   Meglehetősen vicces körülmények között. A kollégiumi szobában éppen e-cigarettáztam és próbáltunk a többiekkel minél látványosabb füstkarikákat fújni. Az egyik szobatársam kitalálta, hogy mi lenne, ha lefotózná? Sikerült egy érdekes, leginkább tornádóra emlékeztető füstalakzatot fújnom, ezzel lettem én az egyik jól sikerült kép "témája" Kőműves Dániel alkotásán.

-   Melyik vers került a kép mellé?
-   Egy Punnany Massif szám szövege került a fotóhoz, hiszen nyitva volt a lehetőség, akár a kortárs költészet, akár a dalszövegek irányába is.

Pillanatfelvétel az eredményhirdetésről

A másik motorja az eseménynek Szluka Bernadett volt, aki szintén ebben a kollégiumban dolgozik, az ő „asztala” volt a versmondó verseny megszervezése. A kezdetekről beszélgettünk, amely úgy tűnik a kollégium múltjának ködébe vész, hiszen régi hagyomány a versmondó verseny és a kiállítás, régebbi, mint amióta a fiatal tanárnő a Hajnóczyban dolgozik.

-   Amióta ön is részt vesz ebben a munkában, hogy látja, többen jönnek a rendezvényre, jobb a résztvevők produkciójának minősége?
-   Tavaly éppen ugyanennyien jöttek, vagyis tizenheten. A gyerekek öt kollégium képviseletében mérték össze a tudásukat. Mivel a verseny megyei, így elméletileg más városok kollégistái is képviselhették volna intézményüket, de idén Pécsen kívül csak Szentlőrincről érkeztek. A minőséggel is elégedettek lehetünk, bár a zsűri persze mindig talál egy kis hibát egy-egy versmondásban, de hát ez az ő "feladatuk".

-   Szabadon választhattak verset az indulók, vagy adott volt a téma?
-   Általában egy-egy évforduló kapcsán választunk verseket, ez alapján idén négy költő került a kiválasztottak közé.

-   Ki értékelte a produkciókat?
-   A zsűri elnöke Tamás Éva színművész volt, mellette Major Zoltán kommunikációs szakember és egy dráma tagozatos tanuló vett részt az értékelésben.

-   Milyen irányba lehetne fejleszteni azt a nagyszerű eseményt?
-   Mindenképpen a résztvevő kollégiumok számát lenne célszerű növelni, a versillusztrációs fotókiállítás is egy újdonság, hiszen nem régóta társul a szavalóversenyhez, ezt szintén továbbviszünk, sőt próbáljuk biztatni a fiatalokat, hogy alkossanak, nézzék a világot és a költészetet a fényképezőgép optikáján keresztül. A saját világlátásukkal és a költészet erejével kiegészítve mindezt csodálatos dolgok születnek még itt a kollégium falain belül.