A
leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos
megtakarítással, a felső tagozatok összevonásától 633 iskola bezárásával
számol az oktatási államtitkárság. Az előbbi 5 ezer, az utóbbi közel 3
ezer tanár elbocsátását jelenti. A tanárok az egész napos iskolában
„tanítják majd le” a megemelt óraszámaikat. Mindez a köznevelési törvény
titkos mellékletében olvasható.
Az
október 12-én nyilvánosságra hozott, kormány által kedden elfogadott
törvényhez tartozik egy 40 oldalas háttéranyag is, amelyet nem hozott
nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. Az FN24.hu birtokába jutott
dokumentum táblázataiban érdekes adatokra bukkanhatunk többek között
arra vonatkozóan, hogy mennyi megtakarítást remélnek Hoffmann Rózsáék a
tankötelezettség korhatárának leszállításától. Bár az államtitkár
folyton azt kommunikálta, hogy ennek a lépésnek a lényege az, hogy azok a
fiatalok, akik már nem akarnak tanulni, hamarabb munkába állhassanak, a
dokumentum lehetséges veszélyként leírja, hogy megemelkedhet a
képzettség nélküli fiatalok aránya. Az már-már parodisztikus elem, hogy a
„versenyképességi hatásnál” mit várnak a terv alkotói saját művük
hatásaként: „…képzettség nélkül, szakmai tudás hiányában és az
eddigieknél fiatalabb korban (16 évesen) az oktatási rendszerből
kikerülő fiatalokat.”
A
tankötelezettség leszállításának lényege azonban a költségvetési
megtakarítás. (Nem véletlenül a gazdasági tárcától ered az ötlet.) A
háttérszámítás szerint már a bevezetés évében 21,29 (2015-ig 73,23)
milliárd forintot spórolna meg az állam a fiatalemberek kitaszításával a
rendszerből. Ez 4094 pedagógus elbocsátásával jár majd. A második
legnagyobb spórolási tétel a gyereklétszám fogyásából adódó
pedagógusszám-csökkenés. Ez 4183 tanárt érint, és több mint 52 milliárd
megtakarítást jelent.
Még két
területen tervez megtakarítást a köznevelés szép új világa: a felső
tagozatos osztályok összevonásával és a szakiskolák 3 éves, duális
rendszerre való átállításával. Dicséretes dolog a spórolás persze, de ha
hozzátesszük, hogy e tételek mivel járnak, már nem lehet ilyen
optimista sem a szülő, sem a pedagógus, sem a jövő hazai gazdasága.
Felső tagozat működését ott engedélyezi a törvény, ahol legalább két
párhuzamos osztály van, azaz a kisiskolák nagy részét be kell zárni,
össze kell vonni. A tervezet szerint 633 feladatellátási hely szűnik
meg, több mint 50 ezer gyerek kerül át más intézménybe, és közel 3 ezer
pedagógus kerül az utcára. A megtakarítás 2015-ig közel 28 milliárd
forint. Ráadásul – s ezt is leírják Hoffmannék – azokról a
településekről, ahol megszűnik a felső tagozat, amelyik szülő teheti,
már alsóból is kiveszi a gyereket és inkább egy nagyobb iskolába viszi.
Ami a
szakiskolák 3 éves, szinte lenullázott közismereti oktatású duális
képzésre való átállását illeti, szintén közel 25 milliárdos
megtakarítást vár a tervezet. Mint írják, az új rendszerrel megnő a
diákok esélye sikeresen belépni a munka világába, ugyanakkor azt is
előrevetítik, hogy az általános ismeretek és tanulási kompetenciák
háttérbe szorulhatnak. A két mondat minden munkaügyi szakember szerint
kioltja egymást, hiszen hogyan tudna sikeresen munkát találni ma valaki,
aki nem képes elsajátítani az állandóan változó munkakörhöz tartozó
készségeket vagy a megfelelő gépek kezelését. A szakképzésnél is jelzi a
dokumentum, hogy tanári elbocsátásokra kell számítani, de nem
számszerűsíti ezt az adatot.
Ezek a
köznevelési terv költségvetési szempontból pozitív (de minden más
szempontból katasztrofális) változásai. A többi elképzelés növeli a
közoktatásra fordítandó forrásigényt. Összesen 717,31 milliárd forint
többletköltséggel számol a tervezet 2015-ig. Ez – ha a kormány ennek
tudatában fogadta el a törvényt egyáltalán – lehetne jó hír is. Az ördög
azonban itt is a részletekben van.
Itt van
mindjárt az egész napos iskola, ami szakmailag persze teljesen zavaros a
tervezetben (hiszen ez leginkább egy „délelőtt tanítunk, délután
napközi”-kombinációhoz hasonlít, nem egy kidolgozott, egész napra
széthúzott hatékony oktatási formához). Erre 45 milliárd forint
többletet számol a dokumentum. Mivel minden fórumon hangoztatja az
államtitkár és a munkatársai, hogy a törvényben pedagógusok számára
előírt heti 32 órás kötelező iskolában töltött idő valójában nem jelent
pluszmunkaterhet, érdekes az a – nem nyilvános dokumentumban leírt –
kitétel, hogy az egész napos iskolával járó plusz pedagógiai munka a 32
óra terhére szervezhető meg. Azaz: a pedagógusok óraszámát is megemeli a
tervezet, csak ilyen körmönfont módon.
Az, hogy
az önkormányzatoktól az állam átveszi az iskolák fenntartását a tervek
szerint 2015-ig 136,2 milliárddal kerül többe az adófizetőknek –
olvasható a tervezetben. Felmerül a kérdés, akkor mi végre ez az
átalakítás. Ennyi pénzből – szintén a terv adatait alapul véve –
finanszírozható lenne a mindennapos testnevelés bevezetése (82,4
milliárd), és nem kéne kirúgni a „problémás” 16 éven felüliek nagy
részét a közoktatási rendszerből (nem kéne itt megspórolni azt a 73,23
milliárdot). A mindennapos testnevelés tételénél azonban elég
elnagyoltak a számítások, mert ahhoz képest, hogy 82,4 milliárd
pluszköltséget jelenít meg 2015-ig a terv, később már a tornatermek
építését is említi, amelynek költségei viszont 2020-ig 224 milliárdra is
rúghatnak.
A legnagyobb
pluszköltség a pedagógus-életpályamodellre kell, 2015-ig 381,5 milliárd
forint. A törvény 2013 szeptemberétől vezetné be a bérnövekedéssel, de a
tanárok munkájának minőségi ellenőrzésével, időszakonként vizsgával
járó modellt. A bevezetés évében 61, 2014-ben 91, 2015-ben 229,5
milliárd költségvetési pluszforrást igényel az államtitkárság számításai
szerint a rendszer.
Összességében
az derül ki a köznevelési törvényhez készített háttérszámításokból, hogy
a szakképzés átalakítása, a felső tagozatok összevonása és a
tankötelezettségi korhatár csökkenése, illetve a gyermeklétszám
csökkenéséből adódó pedagógus-létszámcsökkenés miatti összesen 178,92
milliárdos – döntő többségében romboló hatású – spórolással, viszont
538,39 milliárdos – vitatott eredményességgel járó – többletköltséggel
jár 2015-ig a Hoffmann-terv.
Biztos, hogy átgondolta a kormány, amikor elfogadta?
Szerdai
sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa azt állította, hogy az új
jogszabályból „nem következik sem intézménybezárás, sem
pedagóguselbocsátás”. Az általa fémjelzett köznevelési terv – nem
nyilvános – háttérszámításai szerint azonban a felső tagozatok
összevonásával 2820, a szakképzés átalakításával 2284, a
tankötelezettség leszállításával 4904 pedagógus-álláshely szűnik meg,
azaz összesen csak a terv miatt 2015-ig 10 ezer. Plusz a gyermeklétszám
csökkenése miatt még több mint 4 ezer. Igaz, pluszban óvodapedagógusra,
testnevelőtanárra, valamint néhány fejlesztő tanárra szükség lesz, de
kevéssé valószínű, hogy a tanárok átképeznék magukat e területekre.
|
