Legnagyobb természeti kincsünk a tehetség
A fenti cÃmmel rendeztek szerdán
tanácskozást az Apáczai Nevelési Központban. StÃlusosan az ANK Tehetségpontja szervezte
a II. Pécsi Kistérségi Nevelési Értekezletet, melynek előadói arról
beszéltek a meghÃvott szakemberek elÅ‘tt, hogy mi a szerepe a pedagógusnak,
szülőnek és a társadalomnak a tehetségek megtalálásában és a képességeik
kibontakoztatásában.
Az esemény egyik meghÃvott,
neves előadója dr. Czeizel Endre (kis képünkön) volt, aki a roma gyerekek sorsáról, a
tehetségnevelés sajátos területérÅ‘l szólt. ElÅ‘adása elÅ‘tt szakÃtott idÅ‘t az
orvosgenetikus arra, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire.
- Megfigyelhető, hogy cigánygyerekek szépen szavalnak és énekelnek, általában ugyanazok művelik mindkettőt. Honnan van nekik tehetségük ehhez?
- Mindenkiben van tehetség valamihez, de tudomásul kell venni, hogy mindez csak egy lehetÅ‘ség. A nagy kérdés az, hogy a veleszületett adottságból lesz-e képesség a késÅ‘bbiekben. Köznyelven a tehetségbÅ‘l lesz-e talentum, valóra váltja-e a hozzáfűzött reményeket a gyermek. Ehhez azonban szükséges megfelelÅ‘ családi, iskolai és társadalmi közeg. Ezért én azt vallom, hogy bár a cigány lakosság génállománya valamelyest eltér a nem cigány lakosságétól, de mély meggyÅ‘zÅ‘désem, hogy általános szellemi képességeikben semmivel sem rosszabbak, mint a többségi társadalom tagjai. Mégis, ha megnézzük a cigánygyerekek iskolai teljesÃtményét, vagy azt, hogy a speciális iskolákban az értelmi fogyatékos tanulók között mekkora az arányuk, akkor azt látjuk, hogy túlreprezentáltak a rossztanulók és a fogyatékkal élÅ‘k között. Itt rögtön láthatjuk, hogy hatalmas probléma van, a cigány társadalom és a szülÅ‘k nem törekednek eléggé arra, hogy a gyerekeik Ãrni, olvasni, számolni is jól megtanuljanak, valamint megfelelÅ‘ iskolai képesÃtéssel rendelkezzenek. Ilyenkor mindig beugrik nekem a másik oldal, a zsidóság, ahol nagyon tudatosan figyelnek arra, hogy a gyerekek iskolázottak és képzettek legyenek. Például a 16 magyar Nobel-dÃjas 70 százaléka is zsidó származású volt. Annak ellenére van mindez Ãgy, hogy genetikailag a különbség jelentéktelennek mondható.
- A zenében és a képzőművészetben viszont a cigányok
jól teljesÃtenek. Nincs ennek genetikai alapja?
- Nincs, de például, ha József Attila nem tanult volna meg Ãrni és olvasni, akkor nem lett volna költÅ‘. A tehetség kibontakoztatásához azért bizonyos iskolai végzettség kell. Valóban szép számmal találkozunk cigányokkal a zene és a képzÅ‘művészet területén és ez nagyon szép dolog, de talán szerencsésebb lenne, ha több orvos, mérnök, pedagógus lenne köztük is. Ezzel talán elkerülhetÅ‘ lenne az, ami manapság az országban kezd elharapózni, hogy a cigányokat egyre többen utálják és a cigányok is egyre inkább ellenszenvvel viseltetnek a többségi társadalom tagjai iránt. Gondoljunk bele hová vezet mindez, amikor 2030-ra Magyarország lakossága 9 millió lesz, ebbÅ‘l pedig 1 millió lesz a roma? Azért is kell most a pedagógusokkal beszélni, hogy ez ne vezessen társadalmi feszültséghez a késÅ‘bbiekben. Természetesen itt jegyzem meg, hogy égetÅ‘en hiányoznak azok a cigány értelmiségiek, akik a saját népüket meggyÅ‘znék arról, hogy a felemelkedésnek egyetlen útja van és ez az iskolán keresztül vezet. Sajnos az a baj, hogy olyan mélyszegénységben élnek ezek az emberek, amely nem teszi lehetÅ‘vé, hogy megteremtsék a tanulás alapvetÅ‘ feltételeit. Sokan putrikban laknak, itt egy tehetséges gyerek nem fogja tudni a tehetségét kibontani. Egy Pege Aladár, egy Szakcsi Lakatos Béla és még sorolhatnám tovább, szerencsés helyzetben volt, mert a szüleik is zenészek voltak és már nem a szegénységgel kellett megküzdeniük.
- A társadalom szélsőségesen megosztott a cigányok
megÃtélésében, hol zenész zseniknek tartják Å‘ket, máskor pedig cigánybűnözésrÅ‘l
beszélnek.
- Természetesen egyiknek sincs genetikai alapja. Egy kutatás tapasztalatai szerint a cigány kultúra nagyon közösségi indÃttatású. Ez azt jelenti, hogy, ha a közösségnek van élelme és ruhája, akkor egy tagja elveheti azt, ha szüksége van rá. Ezért a cigány kultúrába belefér, hogy ruhát, vagy élelmet lopjon, bár itt jegyzem meg, hogy talán velünk is elÅ‘fordult már, hogy egy kölcsönkért könyvet nem adtunk vissza. De azt is le kell szögeznem, hogy nem cigánybűnözésrÅ‘l van szó, hanem szegénybűnözésrÅ‘l. Van ugyanis a szegénységnek olyan szintje, amikor a túléléshez szükséges javakat lopás útján szerzi be valaki, mert nincs más lehetÅ‘sége. Téves és ártalmas tehát az a nézet, amely a cigányokat született bűnözÅ‘knek tartja.
- Mi az oka annak, hogy a cigányok számukat tekintve
túlreprezentáltak az értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben?
- Ismét a feltételek hiányára a család állapotára, az ott fellelhető viszonyokra vezethető ez is vissza. Hallottam olyanról, hogy a szülők egyszerűen nem engedték a gyereket iskolába. Ismét a zsidóságot kell felhoznom, ahol a szülők inkább éheznek, de a gyerek külföldi, jó nevű egyetemre jár. Ezt a jövőorientáltságot kellene a cigányok kultúrájába becsempészni, mert ezzel léphetnének előrébb. A többségi társadalom sem söpörheti a szőnyeg alá a kérdést, mert, ha nem oldja meg mindezt, akkor társadalmi katasztrófához fog vezetni.
- A genetikai belterjesség mennyire jellemző a
cigányság körében?
- Jellemző.
Például az unokatestvér házasság aránya a népességükön belül 2 és 20 százalék között van, a kultúrájukban
mélyről gyökerezik, hogy a nagy családon belül kell házasodni. De az önmagában
nem rejt nagy veszélyeket. Mohamed is elÅ‘Ãrta, hogy unokatestvérrel kell
házasodni - de az Egyesült Arab Emirátusban, ahol dolgoztam is - a házasságok 54
százaléka első unokatestvérek között köttetik. Bizonyos ritka genetikai
betegségeket kihozhat ez a dolog, de a ritka jó gének találkozása is
megfigyelhető. Egyébként nemrég volt egy
szociológiai felmérés a cigányság körében, hogy hány gyereket tartanak
ideálisnak a családban. Meglepő, de szinte mindenki 2-3 gyereket jelölt meg
optimumként. Ebből az derült ki, hogy ők is pontosan tudják, hogy milyen
modellt kellene követniük, de azt is tudják, hogy ha 6-8 gyerek van, akkor
pedig a családi pótlékból ha szűken is, de meg lehet élni. Látszólag messzire
jutottunk a tehetségektől, de higgye el nagyon célszerű lenne, ha a társadalom
is kicsit empatikusabb lenne a cigány kultúrával szemben. A közeledés szolgálná
mindkét társadalmi csoport hosszútávú érdekeit.
ArchÃvum
Hozzászólások
Más kultúra, más közeg, más módszerek.
Az eddigiek nem vezettek a kÃvánt eredményre, tehát keresni kell a hasznosabb modelleket!
Csak az eredményes oktatásuk, tanulásuk hozhat megoldást.