Olvad a jég, jöhet az ár?

Kezdőlap > Közélet > Olvad a jég, jöhet az ár?

Olvad a jég, jöhet az ár?

2012. február 22. szerda, 13:27 Közélet

Az országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a napokban enyhére fordul az idő, ezzel együtt a lehullott hó erősen olvadni kezd. A magyarországi folyókon és mellékágain különböző jéghelyzetre lehet számítani, ahogy aki kíváncsi arra, hogy pontosan mire, az feltétlenül olvassa el a lenti tájékoztatót!

SATÓKÖZLEMÉNY

I.   Folyók vízjárása, hidrometeorológiai helyzet:

Az elmúlt napon csak elszórtan hullott kisebb, néhány tized mm-nyi csapadék vízgyűjtőkön. A nappali legmagasabb hőmérsékletek hazai területen többnyire 5-10 C fok között alakultak, míg a külföldi vízgyűjtőkön általában 5 fok alatti maximumokat mértek. .
Ma reggelre a Kárpát-medence nagy részén erősen lehűlt a levegő, a hóval borított, derült területeken nem volt ritka a -5 - -10 °C alatti hőmérséklet sem.
Folyóink nagy részének vízjárásában egyelőre csak kisebb változás következett be, így továbbra is alacsony, vagy igen alacsony mederteltségek a jellemzők. A mérsékelt olvadás hatására, a Felső-Dunán és a Dráván, valamint a Túron, a Krasznán és a Körösökön néhány dm-es vízszintemelkedés tapasztalható.

II.   A folyók jéghelyzete:
Duna:
A Duna magyarországi szakaszán a folyó szinte jégmentes, de még több szakaszán van minimális (0-10%) jégzajlás és parti jég.
Tisza:
A folyót megszakításokkal - helyenként torlódva - állójég borítja, melynek vastagsága általában 10-25 cm között van. A torlódásokban a becsült jégvastagság 40-60 cm, de helyenként eléri a 1,5 m-t is.

Mellékfolyók:

A Duna mellékfolyóin nagymértékben csökkentek a jégjelenségek, több folyó jégmentessé vált, míg a Tisza mellékvizeinek jéghelyzetében az elmúlt napokban csak mérsékelt változás következett be Felszínüknek nagy részét továbbra is jelentős 10-20 cm vastagságú jég fedi, ugyanakkor már megkezdődött a jég vékonyodása, a melegebb vízzel befolyásolt térségekben pedig szakaszos eltűnése.

III.   Jeges árvíz elleni készültség:

Készültségi fokozatok:

•   I. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Tiszán január 31-től, míg a Dunán február 03-tól van érvényben.
•   II. fokú jeges árvíz elleni készültség:
2012.február 13-án 06 órától A Séd-Sárvizi malomcsatorna leeresztő műtárgyánál
2012. február 18-án 09 órától a Széchenyi jégtörő hajókra
2012. február 17-én 10 órától Mosoni-Duna kiágazásánál

Olvadás, majd átmeneti lehűlés

Az előttünk álló héten a Kárpát-medence nagy részén további enyhülés várható és a hét végére – amikor a nappali csúcshőmérsékletek 10-15°C között is lehetnek - az alacsonyabban fekvő területekről várhatóan teljesen elolvad majd a meglévő hótakaró.

A „0” fok magassága csütörtöktől-szombatig, 1000-2000 m közé emelkedik, így az Alpokban és a Kárpátokban is számíthatunk változó intenzitású, de többnyire gyenge, vagy mérsékelt olvadásra, melynek hatására a vízfolyások egy részén kisebb árhullámok kialakulása valószínű, amelyek figyelembe véve a folyók viszonylag alacsony mederteltségét készültségi fokozat elrendelése nélkül levonulnak.

Az enyhülő időben a Dunáról a jég teljes eltűnése várható, míg a Tiszán az állójeges szakaszok hosszának és a jég vastagságának csökkenése, helyenként másodlagos jégzajlás megindulása valószínű.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 2012. február 9-én 22 órától a Duna teljes hazai szakaszára elrendelt hajózási zárlatot február 16-tól ugyan már feloldotta, de a kishajók, vízi sporteszközök és a csónakok közlekedése továbbra is tilos. A jégzajlás kezdetén beszedett hajózási jelek újbóli elhelyezése a következő napokban megkezdődhet, így március elejére a hajózó utak kitűzése is megtörténhet.

Legnagyobb tavunkon, a Balatonon folytatódott a jég gyengülése, de a part közelében továbbra is összefüggő, míg beljebb szakadozott felszínű 15-20 cm-es jégtakaró található.

Az enyhe időjárás következtében a hazai területeken az olvadásból származó többletvizek elvezetésére a Vízügyi Igazgatóságok felkészültek, a belvíz elvezető rendszerek képesek az érkező vizeket fogadni, a szivattyútelepek pedig biztosítják azok befogadókba (folyók, belvízvédelmi tározók) történő átemelését. Az országban jelenleg egyik Vízügyi Igazgatóság területén sincs belvízvédelmi készültség elrendelve.

A belterületeken, ill. azok környezetében a hóolvadásból származó belvizek elleni védekezés minden esetben a települési önkormányzatok feladatát jelenti. A preventív felkészülés keretében a településeknek a vízelvezető rendszerek (árkok, övárkok, átereszek, önkormányzati csapadékvíz átemelők, stb.), tisztításával, karbantartásával kell felkészülniük a várható vízmennyiség biztonságos levezetésére.

Molnár Béla
főigazgató
Országos Vízügyi Főigazgatóság