Kultúrában utazunk

A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye egészen a legutóbbi évekig a városban és a megyében fellelhető nyomtatott dokumentumok gyűjtő- és lelőhelye volt. A 21. században azonban mindennél fontosabb szerepet kap a digitális tartalmakhoz és az audiovizuális archívumokhoz való hozzáférés, amelyeket a részleg egyre fontosabb feladatának tart. Pap Dávid Zoltánnal, a Helyismereti Osztály osztályvezetőjével beszélgettünk. (Képünkön: így zajlik a digitalizálás. Fotók: Csorba Győző Könyvtár)

- Hogyan lehetne meghatározni a Helyismereti Gyűjtemény feladatait? Melyek a jelenleg futó legfontosabb projektek?

- A Helyismereti Gyűjtemény jelenlegi formájában egy „múzeumi” részleg, ahol a Péccsel és Baranyával kapcsolatos, illetve itt kiadott dokumentumokat gyűjtjük: könyveket, fotókat, képeslapokat, újságokat, aprónyomtatványokat nyomtatott és elektronikus, digitális formában egyaránt. A hangsúly az elmúlt években kissé ez utóbbira tolódott, a Helyismereti Gyűjtemény átment egy erős koncepcióváltáson. Amikor meg kellett határoznunk, hogy mi a szerepünk a 21. században, kiderült, hogy a gyűjtés és a megőrzés mellett egyre fontosabb, hogy minél több dokumentumot – a magyar szerzői jogi törvények figyelembevételével – megosszunk és szolgáltassunk. A szakmában divatos kifejezéssel élve „access library”-vé kell válnunk. Ez azt jelenti, hogy a gyűjteményünk minél nagyobb részét minél szélesebb körben, bárhonnan hozzáférhetővé kell tennünk. Az idei munkaterv átgondolásakor azonban még ennél is tovább mentünk. Magyarországon a különböző rádiós-televíziós-internetes sajtóorgánumok archívumkezelése nem megoldott. Elkezdtek hozzánk befutni az ilyen jellegű megkeresések, kérések. Eljutottunk addig a felismerésig, hogy tulajdonképpen „médiaügynökséggé” váljunk, fel kell vállalnunk az audiovizuális archívumok befogadását, analógról történő digitalizálását, közzétételét és szolgáltatását.

Vannak is már működő példák, futó projektek. Sok embert érdekelhet a Pécs TV archívuma. Februárban sikerült megállapodnunk az archívumot kezelő céggel, és megkaptunk tőlük több mint 4000 VHS videokazettát, amely hozzávetőleg a rendszerváltástól nagyjából a 2000-es évtized közepéig tartalmaz műsorokat. Ez bő másfél évtized anyaga, a tévé szerkezeti átalakulásai miatt számos lyukkal és az archívum szétszóródása miatt nem is számíthatunk rá, hogy a teljes anyag előkerüljön. Szintén a Pécs TV-hez kötődik, de egy szűkebb szelet, aminek a sportrajongók fognak örülni: Rátgéber László jóvoltából a Helyismereti Gyűjtemény 246 darab videokazettához és DVD-hez jutott hozzá, amelyek az 1993 és 2008 közti pécsi női kosárlabdameccsek felvételeit tartalmazza. Eddig 325 mérkőzést digitalizáltunk, és fel is tártunk a Corvinában.

A Dunántúli Napló archívumával is folyamatosan foglalkozunk. Ezzel kapcsolatban egy speciális és nagy volumenű megbízást kaptunk a lapot kiadó MediaWorks-től. Az újságnak a Munkácsy utcába költözése előtt átvettük a Dunántúli Napló fotóarchívumát, amely az 1972 és 2000 közti papírfelvételeket tartalmazta a negatívokkal együtt, számításaink szerint 80.000 felvételt. Illetve ennyit sikerült beazonosítani időpecsét és a Hungarica archívuma alapján, további 15-20 ezer fotó még azonosításra vár, illetve meg kell említeni további 1 millió diafelvételt, ami majd külön projekt lesz. A papírképeket hozzá kívánjuk fűzni a már digitalizált újságokhoz. A beazonosítás szinte teljes körű, a képek jó részénél azt is meg tudjuk határozni, hogy az adott szám hányadik oldalán található. A beazonosított fotókról katalógust vezetünk, feltüntetve benne a készítő nevét, a készítés évét és egyéb meghatározó információkat. Ezen a munkafázison az Országos Széchényi Könyvtár közmunkaprogramjának keretében foglalkoztatott emberek dolgoznak a Király utcában, jelen pillanatban 12-en.

Egy Pécs közeli digitalizálási program is elindult, Schindl József mohácsi médiatulajdonos archívumát kezdtük el feldolgozni. Schindl a 80-as évek végétől a 2000-es évek elejéig-közepéig újságkiadással, televízió és rádió üzemeltetésével foglalkozott. Fényképészként kezdte a pályáját, így ezres nagyságrendű fotót kaptunk tőle, valamint százas-ezres nagyságrendű televíziós és rádiós anyagokat. Ezek nem csak Mohács város életét fedik le, hanem a délszláv háború eseményeit is, amivel a médiatulajdonos szintén foglalkozott.

Egy másik baranyai projekt most tavasszal vette kezdetét, leszerződtünk a Pécsváradi Önkormányzattal és Fűri Ferenc médiatulajdonossal, aki egyben önkormányzati képviselő és Pécsvárad TV tulajdonosa, hogy digitalizáljuk be a tévé archívumát, amit szabadon közzétehetünk. A 2005 és 2017 május közötti tévéadásokat már bedigitalizáltuk, most kezdődik a feltárásuk. Pécsváradon van egy oda kihelyezett közfoglalkoztatott kollégánk, aki a lényegi digitalizálást elvégezte és egy űrlapon fel is tárta a tartalmát.

Beindítottunk egy kistelepülési mintaprojektet is. Alsómocsoláddal, az önkormányzattal kötöttünk együttműködési szerződést. Alsómocsoládon hozzávetőleg mindössze 300-an laknak, de az ország egyik leggazdagabb települése, ahol egy nagyon jól, és szervezetten prosperáló közösség él. Őket választottuk ki célterületnek. Minden, a községben fellelhető, helyismereti tárgyú dokumentumot elkérünk, bedigitalizálunk, visszaszolgáltatunk, és közzétesszük a partner weboldalán és a mi honlapunkon. Mindent összegyűjtünk, ami Alsómocsoláddal kapcsolatos: önkormányzati iratokat, aprónyomtatványokat (szóróanyagok), fotókat, magán hang- és videofelvételeket. Számítunk arra, hogy az elszármazottakhoz is eljut a híre és onnan is jöhetnek be anyagok. Ezt a módszert a későbbiekben ki fogjuk terjeszteni más településekre is. Erre Pécsváradon lehet esély, mert –egyelőre informálisan – bejelentkezett a Pécsváradi Várbaráti Kör, hogy a tekintélyes méretű fotóarchívumukat, illetve többek közt az első leányvásárokat tartalmazó, régi szuper 8-as filmeket is dolgozzuk fel.

A felsorolt projektek hosszú kifutásúak, mivel idő- és humán erőforrás-igényesek. Terveink szerint az audiovizuális tartalmak a könyvtár youtube-csatornáján lesznek elérhetők.

- Miként zajlik a digitalizálás?

Ha tévéfelvételekről beszélünk, ezeknek az oroszlánrésze a régi VHS-kazettákon van. Számítógépekkel és videomagnókkal, illetve kazettás magnókkal dolgozunk. Időigényes, mert egy 180 perces kazetta digitalizálása 180 percig tart. Nincs olyan szoftveres megoldás, ami ezt meg tudná gyorsítani, végig le kell játszani azt. Számítógépes szoftverek segítségével a kollégák analógról átteszik digitálisra, megvágják, átkonvertálják, megformázzák, elmentik és feltárják a könyvtár katalógusában. Közfoglalkoztatottakkal dolgozunk, a Forum Hungaricum Nkft-vel vagyunk együttműködési szerződésben. A Forum biztosítja számunkra a közmunkaprogramon belül a munkaerőt, valamint az eszközök egy részét és a technikai feltételeket. A Csorba Győző Könyvtár szolgáltatja a feldolgozandó anyagot, a helyet és az infrastruktúrát. A digitalizált anyagokat tároljuk, illetve a Forum-on keresztül töltjük fel az anyagokat az Europeana-ba, az Európai Digitális Könyvtárba. A Forum-nak aggregátori jogosultsága van, ami azt jelenti, hogy Magyarországon nekik van egyedül joguk audiovizuális tartalmat szolgáltatni az említett digitális adatbázis felé. Az Europeana azonban, különösen audiovizuális tartalmak tekintetében nem teljes dokumentumokat tárol, hanem részleteket, a rendszer linkekkel operál. Ha valakinek az egész dokumentumra szüksége van, akkor a link visszairányítja az eredeti jogtulajdonoshoz, ahol a teljes digitális dokumentumot tárolják.

A magyar jogszabályi környezet meglehetősen szigorú európai szinten, de a közgyűjtemények számára egy kicsit tágabb teret hagy. Egy 2004-es kormányrendelet értelmezi és kiegészíti a szerzői jogi törvény bizonyos pontjait. Közgyűjteményeknek, így könyvtáraknak is megengedi azt, hogy bármit, ami a gyűjteményükbe kerül, szabadon digitalizálhatnak, archiválhatnak és azt zárt láncon, csak a belső adatbázisban történő hozzáféréssel ún. terminálok segítségével közzétehetik, kutathatóvá tehetik a könyvtár, így a fiókhálózat helyiségeiben is. Egyetlen követelménynek kell megfelelniük maximálisan, biztosítaniuk kell a másolásvédelmet. Nálunk, a Helyismereti Gyűjteményben 2012 óta működik egy ilyen intranet és 3 db terminálon lehet kutatni a digitalizált dokumentumainkat. Ebből a rendszerből próbálunk továbblépni idén, illetve a következő évben. Létre fog jönni egy új összesítő adatbázis, ami a Helyismereti Gyűjtemény digitalizált dokumentumait teszi kereshetővé, kutathatóvá, szolgáltathatóvá. Egy új honlapon, a baranyaidigitar.hu-n és egy új webfelületen fogjuk szolgáltatni, megjeleníteni azokat a digitalizált vagy eleve digitális helyismeretű tárgyú dokumentumainkat, amelyeket a szerzői jogi törvény megenged. Amit ez a törvény nem enged meg, továbbra is csak belső terminálon lesz elérhető. Ezt a belső terminál-rendszert megpróbáljuk majd kiterjeszteni, hogy a Tudásközpontban, meghatározott gépeken vagy akár a városi hálózatban is legyen arra lehetőség, hogy helyismereti tárgyú dokumentumokat lehessen kutatni.

- Idén fut a PÉCS8 projekt, amely Pécs audiovizuális, fotó és nyomtatott anyagainak privát forrásokból való begyűjtését és később egy gyűjteményben való megjelentését szolgálja. Ebben a Csorba Győző Könyvtár szintén partnerként vesz részt.

- Így van. A PÉCS8-cal való együttműködésünkben egy hatalmas fogás Pécs legnagyobb képeslapgyűjtőjének a fotógyűjteménye. Tóth Tibor Endre egy nyugdíjas rendőrtiszt, aki több mint 6000 képeslapból álló gyűjteménnyel rendelkezik, aminek a témája 98 %-ban Pécs. Megkaptuk digitalizálásra a gyűjteményét. Hihetetlen értékű kollekció. Szerepel benne egy különálló album is, amely 1951-ben valószínűleg a Városi Tanács megbízásából készült és az akkori belváros pillanatképe, részletes fejlesztési térképekkel együtt.

- Milyen egyéb, nem a digitalizálással kapcsolatos projektek vannak?

- A Helyismereti Gyűjtemény számos, több intézményt összefogó program megvalósításában is részt vesz. Ebben az évben ünnepeljük a reformáció 500 éves évfordulóját, amelyhez a könyvtár is csatlakozik. Együttműködési megállapodásunk keretében a Néprajzi Múzeumban 2017. szeptember 20-án nyílik a baranyai reformáció történetét bemutató kiállítás, amely december 31-ig lesz megtekinthető. A projekt négy intézmény összefogásából jött létre. Az alapötletet a Csorba Győző Könyvtár ”szállította”, a Janus Pannonius Múzeum adja a helyszínt, a kiállított tárgyak egy részét, valamint a tárlókat, a Helyismereti Gyűjtemény pedig megkereste az összes baranyai felekezetet, lelkészt, levéltárat és anyagokat kért, másolatban vagy eredetiben ennek a történetnek a bemutatásához. Nem egy lineáris történetet szeretnénk elmesélni, a kiállítás tárlói egyes dátumok köré fognak szerveződni. A projekt további együttműködő partnerei a Pannon Kultúra Alapítvány, amely a megvalósítási összegre pályázott, és a PTE Klimo Könyvtára is rengeteg anyagot szállított a kiállításhoz. A tárlatot szeptember 20-án 11 órakor dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitja meg.

- A Helyismereti Gyűjtemény tavaly egy konferenciát is lebonyolított. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatokkal gazdagodtak?

- A koncepcióváltáskor nagyon fontosnak tartottuk a Helyismereti Gyűjtemény azon kötelességét, hogy bátorítsa, teret adjon a helytörténeti kutatásoknak. Deklaráltan nem az egyetemi, felsőoktatási szintnek a munkáját akarjuk elvenni, hanem lehetőséget kívánunk nyújtani azoknak, akik e szint alatt, vagy szabadúszóként tevékenykednek, nem felsőoktatási keretek közt. Ezért hirdettük, szerveztük és bonyolítottuk le 2016 szeptemberében az első helyismereti konferenciánkat, ami a szervezés során kétnaposra bővült és nagy siker volt. A konferencia mindkét napját közvetítettük a könyvtár youtube-csatornáján. Első alkalomhoz képest jó nézettségi adataink voltak mind fizikailag, mind online: 60 résztvevő és 90-120 közötti megtekintés. 2017 utolsó negyedévében tervezzük a konferenciakötet megjelentetését, amelyet elektronikus formában is szeretnénk kiadni.