Kezdőlap > Kultúra > Színház > Bóbita – mozgalmas évad, szép sikerek

Bóbita – mozgalmas évad, szép sikerek

2017. december 16. szombat, 11:15 Major Zoltán Színház
PDF

 A Bóbita Bábszínház augusztus vége, az új évad kezdete óta nem sokat pihent. A csapat túl van két nagyszínpadi, nagyszabású és nagysikerű bemutatón. A próbák előtt-közben ráadásul még egy kedves meghívásnak is eleget tettek: a tallinni gyerekek októberben nagyon szerették a Torzonborz 2-t. És még csak december van. Sramó Gábor igazgatóval összegeztük az elmúlt sűrű hónapok eseményeit. (Képünkön: A legújabb sikerdarab, Az elveszett szaloncukor, fotók: Bóbita Bábszínház).

- Nem volt sok pihenésben részetek az elmúlt időszakban. Az évad elején-közepén több külföldi vendégszereplésnek is eleget tettetek. Hogyan fogadtak titeket?

- Szeptemberben három helyen is jártunk, mindenhonnan nagyon jó visszajelzéseket kaptunk: Szabadkán díjakat nyertünk és újabb meghívásokkal kerestek meg minket, így jövőre valószínűleg Zágrábba és Kolozsvárra megyünk fesztiválon játszani. A legizgalmasabb, földrajzilag legtávolabbi utunk októberben következett, Tallinnban jártunk. Ezt az utat egy éven keresztül készítettük elő. Jó kapcsolatban állunk a Magyar Intézetekkel, az előző években a meghívásukra már többek közt eljutottunk Ausztriába és Németországba. Nagy meglepetésünkre tavaly a Tallinni Magyar Intézet is megkeresett minket. Először húsvét környékére terveztük az utazást, de az általuk biztosított pénz nem volt elegendő, így megállapodtunk, hogy pályázunk az NKA-nál. A nyár folyamán nyertünk is támogatást, ekkor leegyeztettük, hogy mindenkinek az lenne a legjobb, ha október 23 körül tudnánk kimenni, mert így a fellépésünk az ünnepi programsorozat része lehet. Október 20-án Tallinnban, 21-én pedig Jöhviben mutattuk be a Torzonborz 2-t, ami nagyon jól sikerült, rendkívül kedvesen fogadtak minket. A Magyar Intézet észt feliratot is készített a darabhoz, így a magyarul nem tudók is élvezhették az előadást.

alt

- Közben itthon, a bábszínházban sem állt meg az élet, sőt! Két nagyszínpadi bemutatótok is volt. Milyenek a visszajelzések?

- Röviden azt mondhatom, hogy nagyon jók. Pedig nem volt könnyű dolgunk, voltak kockázati tényezők. Az előbb említett vendégjátékok miatt nagyon sűrű volt az őszi időszak, ráadásul mindkét előadás nagyszabású, amely sok embert mozgat. Egymás után két olyan darabot vállaltunk, amelyből éves szinten inkább egyet bír el a csapat, mindenkit beleértve: a műhely, a műszak, illetve a színészek egyaránt. Az aranyecset-ben kilenc fő, Az elveszett szaloncukor-ban heten vannak a színpadon, a mi viszonyainkhoz képest ezek monstre, nagy produkciók. Hatalmas mennyiségű volt a munka, és mind a két előadásban vendégek is szerepelnek, ettől egy nehézkesebb is volt az egyeztetés a próbáknál. De most jó érzés, hogy rendelkezünk két ilyen nagy színpadi előadással. Ráadásul nem is egyszerű darabok. Az aranyecset, Nemes Nagy Ágnes gyönyörű, költői műve nem egy vicces, vidám történet. Megkockáztattuk, hogy nem lesz populáris. Azonban rengeteg humor, finomság, játékosság van az előadásban, így minden szempontból nagyon elégedettek lehetünk: nagyon jó a vizualitása, a zeneisége, új alkotókkal és új rendezővel ismerkedhettünk meg Somogyi Tamás személyében. Nagyon jók a visszajelzések. Voltak félelmeink a korosztályi kérdés miatt is, de pont a játékossága túllendíti a nézőt az esetleges problémás részeken is. Próbára tett bennünket, de azt gondolom, hogy ez egyik olyan előadás, amivel bátran nevezhetünk fesztiválokra. Kíváncsi vagyok, hogy a jövő évi Kaposvári Biennáléra beválogatják-e.

alt

- Az aranyecset tele van olyan gondolatokkal, amely miatt az idősebb nézőknek is abszolút ajánlható a darab.

- Már évek óta folyamatosan azt halljuk a felnőtt nézőktől, hogy nagyon jók az előadások, mert ők is remekül szórakoznak. Megvan a maga „fan club”-ja a Torzonborz előadásoknak, hihetetlenül jól szórakoznak a Hamupipő-n és még sorolhatnák. Ugyanez vonatkozik Az aranyecset-re, és a legújabb darabra, Az elveszett szaloncukor-ra is. Ez szintén kísérleti darab. Egyrészt egy mai szerző, Keresztesi József pécsi író, költő, aki már a második darabját írja nekünk – sőt, tavasszal lesz még egy harmadik is – így abszolút bekerült a Bóbita vérkeringésébe, aminek nagyon örülök. Azonban nem egy szokványos Hókirálynő, vagy Holle anyó-jellegű mesét írt, hanem egy kicsit abszurdabb, mai történetet. Külön öröm számomra, hogy Halasi Dániel rendező erre egyből lecsapott, aki nagyon érti a zenés, látványos színházi világot. Dani már máshol is rendezett ilyen nagyszabású előadásokat, és jó érzéke, ízlése van, kézben tudta tartani ezt a sokrétű, nem könnyű feladatot. Emellett rendkívüli mentalitás társul: nyugalom, mosoly, derű jellemzi.

- Az elveszett szaloncukor különleges vizualitásáért felelős Bodonyi Pannival is először dolgoztatok, ráadásul neki ez volt az első kirándulása a bábszínházi világban, illusztrátorként dolgozik.

- Így van. Ettől nem féltünk, dolgoztunk már korábban illusztrátorral, A három kismalac meg a farkasok tervezője Takács Mari volt. Mari csinált egy látványtervet, a műhelyes kollégák pedig szcenírozták, megvalósították és technikailag működőképessé tették a bábokat. Az elveszett szaloncukor esetében is már az elején megállapodtunk, közös munka lesz: Panni tervez, Bódiné Kövecses Anna és Nagy Kovács Géza a szcenikus társai lesznek. Ő lerajzolta a képi világot, elmondta, hogy mit szeretne megjeleníteni, a műhelyes kollégák pedig megoldották, hogyan lesznek a tervekből bábok és hogyan fognak megmozdulni. Ebben a darabban komoly tervezői és kivitelezői kihívások voltak, például a nagyméretű pók mozgatása. Fontos hozzátenni, hogy jó hangulatban, egymást kiegészítve dolgoztak együtt.

alt

- Rögtön itt a karácsony. Mivel várja a bábszínház a családokat fadíszítés előtt, illetve az év végén, a Szárnyas Malac Napon?

- December 23-adikán, karácsony előtt egy nappal, szombaton délelőtt lesz egy csecsemőszínházi előadás, délután 4 órakor pedig Az elveszett szaloncukor. Nagy meglepetésünkre és örömünkre december első napjaiban már láttuk, hogy a délutáni előadás teltházas lett. Beraktunk Az elveszett szaloncukor-ból még egy előadást, délután 2-re, a héten kiderült, hogy már az is betelt. Karácsony után legközelebb december 30-án lehet jönni bábszínházba, a Szárnyas Malac Napon. Ekkor is három, előadás lesz: délelőtt csecsemőszínház, a Zimmezumm, ami vendégszínészek miatt ritkán kerül színpadra. Délután még a Torzonborz 2 és a Dzsungelmese kerül színpadra, velük zárjuk az évet. Mind a három előadásra még kaphatók jegyek.

- Nagyon kicsit tekintsünk előre a következő évbe. Mit tartogat még a következő fél évad?

- Rögtön az új év első hétvégéjén nyílik az OSZMI-nak egy nagyon izgalmasnak ígérkező kiállítása, amely a bábtechnikákat mutatja be és be lehet tekinteni a kulisszák mögé, ki lehet próbálni, hogyan működnek. A bábmúzeumi tárlatot április végéig lehet megtekinteni. A bábszínházban felújító próbák következnek, Az ablak-ot visszük Marosvásárhelyre vendégjátékra, ám közben január végén-február elején egy hétre hozzánk érkezik az egri Harlekin Bábszínház egy fantasztikusan jó Rómeó és Júlia előadással, amit nagyon szeretnék ajánlani. Elsősorban a középiskolásokat igyekszünk megszólítani vele, hiszen kötelező olvasmány, de őszintén mondhatom, hogy ritkán látni (báb)színpadon ilyen jó Shakespeare-adaptációt, tele humorral, lendülettel, játékossággal. Március legvégén, húsvét előtt, nagyszombaton lesz még egy kamaratermi bemutatónk, Keresztesi József gyerekverseiből a Mit eszik a micsoda?, amelyben bábszínészként egyedül Matta Lóránt játszik, de két kollégája zenészként kísérni fogja. Ez lesz a tavaszi időszakban, illetve egészen az évad végén, a POSZT előtt lesz a színházi nevelési projekthez kapcsolódó bemutató, a #Apa_anya_én, Tóth Zoltán rendezésében.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Kiemelt partnereink

Hirdetés
Hirdetés